Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)
A polgárdi mészkőbányák története (Simon Hajnalka)
quarries was run by a different owner. Some of these two hundred years old quarries are swallowed up by the large one. Large-scale production began in 1908 when a crusher (in the Somlyó Hill mine) and a limekiln (in the Batthyány industrial plant) were built. The quarrying work was done by simple tools until 1958 when machinery was introduced. In 1972 a major reconstruction began with the construction of the big separator. Transport within the quarries was done by mine cars till 1972. In the beginning of the 20 th century the cars were run on a slope, then through a tunnel built by prisoners of war during the First World War. Since 1972 the limestone has been transported to the crusher and the separator by conveyor belts. The limestone has been used for road construction in the surrounding area from the beginning of the production. Before the Second World War a limekiln also operated in the industrial zone close to the quarry (Figs. 5-6). Since 1950, when the iron works were built in Dunaújváros, crushed limestone has been transported in large quantities (about 700,000 t in the 1970s) for flux. In the 1990s due to changes in metallurgical technology and the decrease of the iron demands the output of the quarry fell down to about 250,000 t. Összefoglalás A Polgárdi és Köszárhegy területén elhelyezkedő, paleozoós kristályos mészkövet szolgáltató kőbányák története valószínűleg a római időkbe nyúlik vissza, amikor egy őrállomás működött a területen, bár a Somlyó- és a Szár-hegy környezetében napvilágot látott számos régészeti lelet arról tanúskodik, hogy a terület már a neolitikum óta lakott. A bányáknak az iparban betöltött szerepe a XX. század elejétől vált jelentőssé. A XX. század elején egy kőfejtő működött a Somlyó-hegyen, mely a gróf Batthyány-család birtokán helyezkedett el, és nyolc kisebb a szomszédos Szár-hegyen. Utóbbiak közül csak egy volt a Batthyányak tulajdonában. A Somlyó-hegyen a kőbányászat északkelet felé terjeszkedett, majd az 1950-es évek második felében elérte a Szár-hegyet, amelynek letermeléséhez nagy lendületet adott a gépesítés, illetve a géppark felújítása. A korábbi szár-hegyi bányák közül legtovább a termelőszövetkezeti bánya működött, ám itt nem került sor modernizációra. Később ezt is magába olvasztotta a Somlyó-hegy felől terjeszkedő nagy bánya. A gépesítésnek köszönhetően a termelési eredmények nagymértékben megnövekedtek. A legintenzívebb bányászat az 1970-80-as években zajlott, majd az 1990-es évektől visszaesés következett be. A mészkövet kezdettől fogva főleg útépítési célokra használták fel. A háború előtt mészégető is működött a Batthyány ipartelepen. A kőbánya jelenleg a környék építőipari mészkőtermékekkel való ellátásában játszik fontos szerepet. Bevezetés A somlyó- és szár-hegyi paleozoós mészkővonulat földtani megismerése az 1870-es években kezdődött (Winkler, 1870), azonban a képződmények bonyolult kapcsolatai és esetenként a korbesorolás bizonytalansága miatt máig is sok nyitott kérdés maradt fenn. Számos fúrás és több, igen régi, feltehetően a római idők óta működő mészkőbánya segítette elő a területre vonatkozó földtani ismeretek gyarapodását, beleértve a bányászat során meglelt andezittest mészkővel való érintkezésénél létrejött ásványtársulás és az ólomércesedés megismerését is. A bányák iparban betöltött szerepe a XX. század elejétől vált jelentőssé, és jelentős ma is a térség elsősorban építőipari mészkőtermékekkel való ellátásában.
