Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A szabadbattyáni ércesedés elsődleges és másodlagos ásványai (Szakáll Sándor és Molnár Ferenc)

5. ábra. Bouraonitot (1), tetraedritet (2), szfaleritet (SPH) és kalkopiritet (CPY) tartalmazó szemcsehalmaz zárványként galenitben (világosszürke háttér). Visszaszórt elektronkép. Fotó: Kovács Á. Fig. 5. Inclusion of a composite grain consisting of bournonite (I), tetrahedrite (2), sphalerite (SPH) and chalcopyrite (CPY) in galena (light grey background). BSE image. Photo by A. Kovács. 6. ábra. Galenit fakóérczárványát részlegesen felemésztő covellin. Ercmikroszkópos felvétel. Fig. 6. Covellite replacing fahlore inclusion in galena. Reflected light microscope image. kvarc zárványaként, vagy a kvarccal összenőtt szemcsékként figyelhető meg. A tetraedritszemcsék esetenként a termésezüst és a kalkopirit zárványait is tartalmazzák (4. és 5. ábra). A bournonit a tetraedrit rovására, a galenit kiválást megelőzően, vagy azzal egyidőben képződött. A tetraedrit egy része a későbbi, szupergén folyamatok során covellinné alakult (6. ábra). A tetraedrit reflexióképesség-görbéi jelentős cinktartalomra utalnak, ugyanis a cink mennyiségének növekedése az 550-700 nm hullámhossztartományban a reflexióképesség csökkenését eredményezi (7. ábra). Ezzel összhangban van az, hogy a tájékozódó jellegű elektronmikroszondás elemzések rendszeresen néhány százalék cinket mutattak ki a tetraedritben. A cink mellett, de annál kisebb mennyiségben, a vas is előfordul a tetraedritben. Ritkán a tetraedrit 2-5 mm-es, mintaszerű tetraéderes termetű kristályokként is megjelenik, kvarckristályokon fenn-nőve. Ezeket a kristályokat azonban minden esetben utólagos kalcitkiválás takarja el. Újabban Dobosi & Nagy (2000) elemzett elektronmikroszondával szabadbattyáni tetraedritet.