Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

Brucit- és szerpentintartalmú hidrotermás erek a polgárdi Szár-hegy kontaktmetamorfózist szenvedett mészkövében (Fehér Béla és Papp Gábor)

transzmissziós elektronmikroszkóppal. Mérési körülmények: 15 kV gyorsítófeszültség, 2 nA sugáráram (AMRAY), illetve 100 kV gyorsítófeszültség (JEOL). A brucitos ereket tartalmazó mészkőminták a miskolci Herman Ottó Múzeum ás­ványgyüjteményében találhatók meg, a következő leltári számokon: 25853, 25854, 25858, 25859, 26287 (a szerpentindús kalcitér a 25854 sz. mintában található). 3. A brucitos erek ásványtani vizsgálata A Szár-hegyen a brucitos ereket tartalmazó mészkövek a kőbánya alsó szintjén figyelhe­tők meg. A szürkésvörös, illetve szürke mészkőben könnyen észrevehetők a sötétszürke színű, általában 3-5 mm vastag, brucittartalmú kalciterek, melyek sötét színüket a meg­emelkedett szervesanyag-tartalmuktól nyerik. A brucitos erekben három ásványfázis azonosítható teljes bizonyossággal, ezek csökkenő mennyiségi sorrendben a következők: kalcit, brucit és egy szerpentinásvány. A befogadó szürkésvörös, illetve szürke mészkö­vet alkotó kalcit néhány század mm-es átlagos szemcseméretéhez képest a brucitos erek kalcitja 0,1 mm átlagos átmérőjű. Vékonycsiszolatban úgy tűnik, mintha ezek az erek teljesen kalcitból állnának, s csak igen erős nagyítás mellett tűnnek elő a 10-30 pm nagyságú, színtelen, xenomorf brucitszemcsék (2. ábra). 2. ábra: Egy brucittartalmú kalcitér vékonycsiszolatának polarizációs mikroszkópi fotója. 1 N. Fotó: Mádai Ferenc. Rövidítések: Brc = brucit, Cal = kalcit. Fig. 2: Microphotograph of a thin section from a brucite-bearing calcite veinlet. 1 N. Photo: Ferenc Mádai. Abbreviations: Brc = brucite, Cal = calcite. A méretükben az optikai mikroszkóp megfigyelési tartományának alsó határán mozgó brucitszemcsék további vizsgálatát elektronmikroszkóppal végeztük. A sötét­szürke brucitos ér egyik részletéről készült visszaszórt elektronképet a 3. ábra mutatja. Jól látható, hogy a brucitszemcsék a kalcitos mátrixban elszórtan, néhány szemcse alkot­ta összenövésben fordulnak elő. Az is jól megfigyelhető, hogy a brucit sok helyen szer­pentinesedésnek indult. A brucit azonosításához két vizsgálati módszert vettünk igénybe. Egyrészt felvet­tük az ásvány energiadiszperzív röntgenspektrumát (EDX-spektrum, 4. ábra) olyan de­tektorral, amely a szén és a nála nagyobb (>6) rendszámú elemek kimutatására alkalmas. A felvételen határozottan jelentkezik az oxigén és a magnézium csúcsa, emellett csak minimális mennyiségű kalcium és vas mutatható ki. A felvétel alapján egyértelmű, hogy oxidos és nem karbonátos fázissal állunk szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom