Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

(Steinreich) 76 ilyen-olyan - nagyobbrészt ásványtani - érdekességet mutatott be egykét mondatban, a különböző termésarany-leletektől az úrvölgyi hajformájú gálicon [epsomiton] vagy a szulyóváraljai hegyitejen [kalciton] át a tiszolci mágneskőig. Fábián József, Debrecenben, majd Genfben és Bernben tanult vörösberényi lelkész, Természeti tudomány a köznépnek c. könyve (1803) a XVIII. századi, természetrajzzal összekapcsolt fizikatankönyvek népszerű változata, melyet szerzője „a babonaságnak orvoslására és a köznép közzül való kiirtására" írt. Az ásványok országáról szóló (XIV.) rész c. rész a (földek, kövek, bányászatok [ércek], sók, kénköves matériák [éghetők]) sorrendben ismerteti tárgyát. (Az egyetlen tárgyalt „ásványtani babonaság" a „képzelt lisztről" [mészkőporról] szóló.) Tanárky Mihály katonatiszt könyve (1814) címében (Magyarország természeti ritkaságai) Kleinéhez hasonló, de annál jóval kevesebb témát mutat be, viszont jóval bővebben. 22 fejezetéből 3-3 őslénytani, bányászati, földrajzi-földtani illetve barlangászati leírás, inkább kevesebb, mint több ásványtani vonatkozással. A XIX. század elején már olyan, német eredeti alapján készült, latin és magyar szöveggel kiegészített „természethistóriai képeskönyv" is kapható volt „az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére, melly az állatok, növötények, virágok, gyümöltsök és ásványok képeit, a mesterségek és tudományok sok más oktatásra öszveválogatott tárgyaival együtt, igen jó eredeti munkák szerint kimetszve s kifestve, a az ifjúság értékéhez [!] alkalmaztatott tudományos magyarázatokkal előadja".

12 II.3.2. Közoktatás A felvilágosult abszolutizmus idején az állami befolyás még az egyházak kezében hagyott alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben is jelentősen erősödött. Az oktatást az 1777-es tanügyi reform során (I. Ratio Educationis) a részletekbe menően szabályozták,

13 ekkor vezették be a természetrajz, ezen belül az ásványtan önálló tanítását is az oktatási rendszer középső és felső szintjein.

14 A reáliák és azon belül az ásványtan oktatásában a II. Ratio Educationis (1806) némi visszalépést jelentett. A Ratio előírásai egyébként csak az állam és a katolikus egyház által fenntartott intézményekre voltak kötelezőek, míg a többi felekezeti tanintézet ettől eltérő tanrendet követett. A 18. ábrán bemutatott oktatási rend tehát nem volt általános érvényű, mindazonáltal megállapíthatjuk, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a közoktatásban elsajátítható természetrajzi és ásványtani ismeretek mennyisége. Az oktatás tényleges tartalma és 12 Klein, M. (1778): Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreichs Ungarn. Pressburg und Leipzig: Löwe; Fábián J. (1803): Természeti tudomány a köznépnek. Weszprémben: Számmer (XIV. rész: Az Ásványok' Országáról, 193-205); Tanárky M. (1814): Magyarország természeti ritkaságai. Pozsony és Pest: Landercr. (A bányászati fejezetek: 3. A Körmötzi és Schelmetzi arany és ezüst bányák, 4. A Besztertzei és Szomolnoki Czémént vizek, 18 Arany mosás a Drávába). Bertuch, F. J. (1805 körül): Természethistóriai képeskönyv stb. (Ford. Márton J.) Bétsben: Bauer. 13 Például a kisgimnázium harmadik osztályában kedden és szombaton 9-től 10-ig kellett az ásványtant tanítani (Ratio Educationis, 211. o.). 14 A természetrajzi ismeretek és különösen az ásványtan oktatásának jelenlegi siralmas helyzetében érdemes felidézni az I. Rationak a természetrajzi ismeretek nélkülözhetetlenségét megindokló mondatait (117. §): E tudomány anyaga mindaz, amelyet a föld, a víz, a levegő és a föld mélységeinek öle magában rejt. A természetrajz ugyanis számba veszi, osztályokba sorolja és meghatározza azokat a dolgokat, amelyek körülöttünk vannak, amelyeket nap mint nap szemlélünk, s amelyeket nem nélkülözhetünk. Méltányos-e, ha a felnövekvő állampolgárokat megfosztjuk ettől a hatalmas nyereségtől?" (Ratio Educationis, 90. o.).