Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)

A könyv második kiadásának évében (1780) közölt rövid méltatásban Fichtel rámutatott, hogy bár „a tudós szerző tanulmányának tárgyául az erdélyi aranyat választotta, ezzel oly sok egyéb tudósítást és emléket fűzött egybe, hogy e könyvben nemcsak a természetbúvár és a mineralógus (...), hanem a régész, történész, politikus és orvos is, mindegyik a maga szakterületéhez, sok hasznosat talál." Ezt igazolja már az egyes fejezetek tartalmának rövid áttekintése is: az első az erdélyi aranybányászat történetét, a második az aranybányászat módját, eszközeit és technológiáját, a harmadik az aranypénzverés történetét és technológiáját, a negyedik az erdélyi aranybányászat és pénzverészet jogi kérdéseit tárgyalja, az ötödik az arany keletkezéséről, előfordulásairól, tulajdonságairól, feldolgozásáról és az alkímiáról értekezik, az utolsó, hatodik fejezet az arany gyógyászati szerepéről szól. 12. ábra. Köleséri Auraria RomanoDacica című könyvének címlapja (1717)