Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

ADATTÁR

Fridvaldszky* János (1730. XII. 23. Pozsony [Bratislava, SK] - 1784. V. 3. Szepeshely [Spisská Kapitula, SK]) Tanúim.: (af-kf:) Pozsony (-1745); (ff:) Nagyszombat (végig jezsuita koll.-okban), a jezsuita rend I. éves novíciusa (1746); Bécs, II. éves novícius, filozófiát tanul (1747-48); Szakolca, filológia (1749-50); Bécs, I. éves filozófia (repetens; ezalatt és talán később is a Theresianumban kameralisztikát, ásványtant hallgat, 1749-50), fizika (1750-51), metafizika (1751-52), felsőbb matematika (1753-55), teológia (1757-58); Nagyszombat, teológia (1758-61); r. k. pappá szentelik (Bécs, 1760) (közben tanít is, 1. lentebb). Továbbképz., ösztöndíj: tud. és mezőgazd. munkásságra ösztöndíj (1772-74). Pályafutás (1773-ig jezsuita tanintézetekben): Pozsony: a principistákat tanítja (1752-53); Buda: retorikai oszt. (1755-56); Nagyszombat: retorikai oszt. (1756-57) (1761-ig tanul is, 1. fentebb); Bazin: szintaxista és grammatikai oszt. (1761-63); Gyulafehérvár: szintaxista és grammatikai oszt. (1763-64); kolozsvári akad.: a matematika tanára (1764-69), könyvtáros (1770-71), 1772-73 közt minden tisztsége alól felmentve a A Fridvaldszky-család címere természettudományos kutatással foglalkozhat; Kolozsvár: világi pap (1773-75); uo.: a papi szeminárium régense (1775-76); Szepeshely: szepesi kanonok (1776-t)- Tud. előmenetel: bölcsészdr. (Bécs, 1755?, valószínűleg matematikai [geodéziai] témakörben). Tud. társ. tags.: erdélyi mezőgazd. egyes. (Nagyszeben, 1769-1772). Főbb m.: (1766): Dissertatio de natura ferri et ferrariis R. Hungáriáé ac Transilvaniae. Claudiopoli. (1767): Minero-logia magni principatus Transylvaniae seu metalla, semi-metalla, sulphura.... Claudiopoli. (1773): Dissertatio de skumpia seu cotino planta coriaria, cum diversis experimentis in M. Principatu Transilvaniae institutis elucubrata. Claudiopoli; és még több történelmi és teológiai könyv. Életr.: Frivaldszky J. (1997): F. J. (1730-1784) élete és munkássága. M. Könyvszle., 113, 417-424. (publ. 1.); Frivaldszky J. (2001): F. J. SJ (1730-1784), a szerzetes, a tudós és a feltaláló. Kézirat. *Nem Fridvalszky, illetve Frivaldszky! Grasselly Gyula (1920. VII. 4. Szeged - 1991. XI. 13. Szeged) Tanúim.: (af-kf:) Szeged; (ff:) szegedi tud.egy., vegytan-természetrajz szak (1939-43), oki. középisk. tanár (1944). Továbbképz., ösztöndíj: berlini Friedrich Wilhelm egy., ércmikroszkópia (1943-44). Pályafutás: szegedi tud.egy., ásvány- és kőzettani (később ásványtani, geokémiai és kőzettani) int.: gyakornok (1941-44), tsg. (1944-50), adj. (1950-56), docens (1956-64), egy. tanár (1964-1990 [nyug.], közben tszv., 1968-86). Tud. előmenetel: egyetemi dr. (szegedi egy., 1947, Zn, Mn és Fe meghatározása ásványokban); földtud. kand. (1952, addigi munkássága alapján); tud. doktora (1959, A komplex anionpotenciálok szerepe és jelentősége a geokémiában). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1952, vál. t. 1952-54, 1969-81, tiszt. t. 1981); MTA (lev. t. 1976, r. t. 1982; Földtud. Oszt. t. 1965-t, elnök 1990-t; Kőolaj-, Földgáz-, Vízbányászati Biz. t. 1971-?; Szerves Geokémiai Munkabiz. elnök 1974-76; Geokémiai Tud. Biz. t. 1956-t, elnök 1976-80; Földtani Tud. Biz. elnök 1980-86); MTA Szegedi Biz. (t. 1965-t, elnök 1983-90, alelnök 1990-t; Kőolajipari Munkabiz. elnök 1965-73; intézőbiz. t. 1970-?; Földtani Szakbiz. elnök 1973-83);