Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
ADATTÁR
1775-84), a Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde in Wien (Bécs, 1783-88), a Journal fiir Freymaurer (Bécs, 1784-86) és a Bergbaukunde (H. von Trebrával, Leipzig, 1789-90) kiadója. Elismerések: 1768-ban cseh, 1790-ben magyarországi és erdélyi indigenátus (honfiúsítás). Főbb m.: (1772-75): Lithophylacium Bornianum, sive Index fossilium l—H. Pragae; (1774): Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch das Temeswarer Bannat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn, an der Herausgeber derselben, Johann Jacob Ferber ... geschrieben. Frankfurt und Leipzig; (1774): Beschreibung des Quecksilber-Bergwercks zu Idria in MittelCraeyn. Berlin (J. J. Ferber neve alatt); (1778): Index rerum Naturalium Musei Caesaréi Vindobonensis. Pars I. Testacea. Vindobonae; (1786): Über das Anquicken der gold- und silberhaltigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeisen. Wien; (1790): Catalogue méthodique et raisonné de la Collection des fossiles de A/" e Eleonore de Raab, 1-2. Vienne; valamint további valláskritikai és szabadkőműves könyvek és több ásványtani, földtani és kohászati cikk. Család: f: Maria Magdalena von Montag (h: 1765-?); gy: Maria Aloysia Anna (1766-?), Josepha Theresia Eva (1768-?). Életr.: Papp G. (1993): B. I. könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával). Techntört. Szemle, 20, 95-128. Csiba István (1673. X. 29. Kecskemét - 1719. VIII. 29. Kassa [Kosice, SK]) Tanúim.: (kf-ff:) a jezsuita rendbe lépése (1692) után: Pozsony, novícius (1693), Győr, grammatika (1694), Nagyszombat, filozófia (1695-97); Grác, teológia (1701-04); 3. probáció (Győr, 1705); négyfogadalmas professzus szerzetes lett 1709-ben Nagyszombatban. Pályafutás: (jezsuita oktatási intézményekben) Kőszeg: grammatikai oszt. tanára (1698-1700); Nagyszombat: a humaniórák tanára (1706-08), Kassa: a filozófia tanára (1709), Nagyszombat: lelkipásztor (1710), Kassa: a filozófia tanára (1711), Nagyszombati egy.: a filozófia tanára (1712-14), Kassa: a szeminárium régense, az erkölcstan a szentírás magyarázat, illetve a hittan tanára (1715-t). Tanári tevékenysége mellett mindenhol egyéb rendi feladatokat is ellát (kongregáció vezetője, hitoktató, prefektus stb.). Fő művei: (1713): Dissertatio historico-physica de admirandis Hungáriáé aquis. Tymaviae; (1714): Dissertatio historico-physica de montibus Hungáriáé. Uo.; és még néhány történeti munka. Eletr.: Lukács, L. (1987): Catalogus Generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciáé Austriae Societatis lesu. Pars I. Romae. p. 201. (adatok). Erdélyi János (1912-ig Czverdely; 1905. XII. 29. Balassagyarmat - 1976. XII. 27. Budapest) Tanúim.: (kf:) Székesfehérvár (7—1923, érettségi); (ff:) bp-i. tud.egy., kémia-fizika szak (abszolutórium: 1928). Pályafutás: Bp., M. Kir. Növényvédelmi Kutató Int.: díjtalan gyakornok (1930), uo., műegy. szerveskémiai tsz.: kisegítő tsg. (1930-33); uo., Vas utcai Pajor-féle gyógyint. orvosi labor (1933-34); uo., Növényvédelmi Int. Orsz. Kémiai Int., Biokémiai oszt. (1934); uo. műegy. szerveskémiai tsz.; kisegítő tsg. (1934-35), tsg. (1935-1937); MNM Ásvány- és Öslénytár, majd Ásvány- és Kőzettár: próbaszolgálatos majd ÁDOB gyakornok (1937-40), segédör (1940-41), I. oszt. segédör (1942-44), őr (1944-48), I. oszt. őr (1948-50), önálló muzeológus (1950-55), önálló tud. kutató (195557); MÁFI: muzeológus (1957-71 [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp-i tud.egy., 1928, kémiaásványtan-fizika); magántanár (szegedi tud.egy., 194349, kristálytan); földtud. kand. (1953, addigi munkássága alapján). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1926, másodtitkár 1941^4, vál. t. 1952-54); MTA Geokém. Tud. Biz. (t.).
