Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)

A Brown által gyűjtött példányok egy része a Royal Society, míg mások John Woodward gyűjteményének katalógusában találhatók meg.

43 8. ábra. Körmöcbányái hegyikristály (kvarc) (Brückmann: , rrjsHBS. Magnalia Dei, 1727) A magyarországi bányahelyeket bejáró további neves tudósok közül a dán Nicolaus Steno emelhető még ki. Ő 1669-ben körülbelül két hónapot töltött a felvidéki bányavárosokban, Zrínyi Péterné Frangepán Katalin meghívására. Naplója nem ismeretes, de valószínűleg a Tolliuséhoz és Brownéhoz hasonló útvonalon járhatott, mert gyűjteményének jegyzékében körmöci, selmeci és úrvölgyi példányok szerepelnek. Útját egy levelében a következőképp értékelte: „a bányák meglátogatására tett utazásom legnagyobb megelégedésemre szolgált, nem annyira az új megfigyelések miatt, mert ilyeneket keveset tettem, hanem inkább azért, mert saját szememmel láttam olyan dolgokat, amelyeket az ember nehezen ért meg, ha a fémekről író szerzőket olvassa."

44 I/B.2.6. Ásványgyüjteményi katalógusok Az 1500-as évek második felében jelentek meg Európában az első, ásványokra vonatkozó információkat tartalmazó, nyomtatott gyűjteményi katalógusok. Az 1600-as években voltak olyan időszakok, amikor minden második évben megjelentek efféle lajstromok. E kiadványok a magyar vonatkozások szempontjából - nehéz hozzáférhetőségük miatt is jórészt feldolgozatlanok. A kevés kivételhez tartozik a műfaj első darabja, Johannes Kentmann német orvos gyűjteményének katalógusa (1565). A benne szereplő 1608 példányból legalább 15 Magyarországról származik (bolus, kősó, „főzött" gálickő, „krizokolla", termésarany, antimonit, cementréz). A leírások még igencsak vázlatosak, az ásványok sokszor nem azonosíthatóak, és a pontos lelőhely is ismeretlen, például „[termésarany,] az örményországinak mondott kőben [lapis armenicus = azurit vagy egyéb kék ásvány] a Kárpátokból." Jóval pontosabbak a londoni Royal Society gyűjteményében őrzött ásványok - köztük több mint húsz magyarországi példány - leírásai (1681): 4 Kázmér & Papp (1999). A Woodward-gyüjtemény példányai nagyrészt ma is megvannak. 44 Bugyi (1970); Viczián (1979); Dudich (1997).