Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
FÜGGELÉKEK
Ezután a hazai meteoritikai publikációk megjelenésében ismét hosszas szünet következett, amelyet csak 1977-ben szakított meg Sztrókay Kálmán (tanítványa, Buda György, valamint H. B. Wiik közreműködésével íródott) cikke a nyírábrányi meteoritról. Kétségkívül kedvezőtlenül befolyásolta a magyar meteoritika fejlődését, hogy 1944 után nem találtak újabb meteoritot Magyarországon, és a Természettudományi Múzeum (1951-ben már 484 hullásból 1251 példányt őrző) gyűjteménye 1956-ban részben megsemmisült. A katasztrófát különböző mértékben károsodás árán átvészelt 556 db meteorit katalógusát 1969-ben jelentette meg Ravasz Csaba. 7 Megemlítjük még, hogy ezen időszakban a mezömadarasi meteoritból amerikai kutatók egy új ásványt írtak le (merrihueit, 1967). VI. A hazai meteoritikai szakirodalom újabb fellendülése szintén az ELTE és a MÁFI kutatóinak köszönhető. Az ELTÉ-n működő, tágabb planetológiai, kozmológiai kérdésekkel is foglalkozó csoport reprezentánsai a földtudomány oldaláról Bérezi Szaniszló (Technika, majd Általános Fizika Tanszék) és Kubovics Imre (KőzettanGeokémia Tanszék). Munkatársaikkal együtt leírták az 1995-ös kaposfüredi metorithullás anyagát (1997) és további „klasszikus" Kárpát-medencei meteoritokkal (Mezőmadaras, Knyahinya, Mocs, Kaba) is foglalkoztak, természetesen már az időközben hazánkban is meghonosodott újabb analitikai módszerek (elektronsugaras mikroanalízis stb.) felhasználásával. A csoport szerteágazó kutatási tevékenységének ismertetése meghaladja e rövid áttekintés korlátjait, mindazonáltal megemlítjük még Bérezi Szaniszló: Holdkőzetekről, meteoritekről címmel 2000-ben megjelent könyvét. Megindult hazánkban a részben szintén földön kívüli eredetű mikroszkopikus testek (mikrometeoritok, impaktitok, mikroszferulák) vizsgálata is különböző nagyműszeres analitikai eljárások felhasználásával. Ezen objektumok feldúsulásait összefüggésbe hozzák olyan kozmikus katasztrófákkal (pl. kisbolygóbecsapódás), melyek a földi élővilág fejlődését jelentős mértékben befolyásolták (tömeges kihalások). Nem meglepő tehát, hogy e kutatások megindításában vezető szerepet játszottak a MÁFI munkatársai is, akik közül az ásványtani szempontú tanulmányokat Kákay Szabó Orsolya tette közzé. A debreceni egyetem Ásvány-Földtani Tanszékén Szöőr Gyula vezetésével az ATOMKIval együttműködve folynak e téren kutatások, melyek többek között ritka ásványfázisok (pl. moissanit) Kárpát-medencei azonosítását is eredményezték. 7 Ravasz, Cs. (1969): Catalogue of meteorites of the Hungarian Natural History Museum. Fragm. Mineral. PalaeontoL, 1, 3-110.
