Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)
Buseckkel, illetve Margareta Sundberggel). Raucsik Béla mecseki bajóci képződmények agyagásványait ismertette (1999). VI.5.3.6. M AFI Az előző fejezetben említett kutatási irányváltás, valamint az intézet publikációs tevékenységének megtorpanása, illetve az Evi Jelentések rapszodikus megjelenése miatt az 1990-es évektől megritkultak a MÁFI munkatársaitól származó, topografikus vagy leíró ásványtani információkat közlő cikkek. Az első szerzők ábécérendjében haladva: Barna Zsuzsa a nontronithoz közelálló, vastartalmú beidellitet mutatott ki bazaltbentonitokból (1992, 1996, Földvári Máriával). Cserny Tibor a balatoni recens karbonátüledékek vizsgálatának érdekes eredményeit ismertette (1991, 1992, több társszerzővel). Dosztály Lajos kvarckristályokat írt le Balatonfüredről (1988). Farkas László a kutnohorit szerkezetét írta le (1988, több társszerzővel). Földvári Mária a mátraszentimrei destinezitet és diadochitot ismertette (1985, Nagy Bélával). Fügedi Ubul a recski mélyszint hidrotermás vízkőkiválásait ismertette (Nádor Annamáriával és Sásdi Lászlóval, 1990-92). Hámor Tamás az üledékes piritek morfológiai és genetikai sajátságait mutatta be részben magyarországi példák alapján (1988, 1991, Hertelendi Edével is, 1994). Horváth István és Ódor László a Polgárdi melletti Szárhegyen észlelhető kontaktmetamorf és hidrotermás metaszomatikus jelenségeket, valamint ásványokat írták le (1989). Nádor Annamária hidrotermás eredetű barlangi ásványokat vizsgált (1993). Szentpétery Ildikó gorceixitet írt le a Szuhogy-6. sz. fúrásból (1989, Földvári Máriával és Farkas Lászlóval). Thamóné Bozsó Edit a nehézásványok eloszlásról közölt statisztikusán kiértékelt összefoglalásokat (1991, 2000). Viczián István copiapitot és romboklászt határozott meg az 98. ábra. Mecseki, dolomitos márgás mészkő corrensitet tartalmazó frakciójának röntgen-pordiffraktogramja (Viczián István, 1995). Kezeletlen (N), etilén-glikollal kezelt (EG), illetve -ra hevített minta (550 °C), C1-C6: a corrensit bázisreflexiói, MgCh: Mg-dús klorit, Ch: klorit (hevített). I: illit