Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

Sándor (1983-, magmás és törmelékes üledékes kőzettan, archeometria); Harangi Szabolcs (1986-, magmás geokémia, petrogenezis, vulkanológia); Török Kálmán (1986-96, az MTA Geofizikai és Környezetfizikai Kutatócsoportjához távozott, metamorf kőzettan, metamorf és magmás kőzetek folyadék- és olvadékzárványainak vizsgálata). 94. ábra. A mórágyi granitoid kőzetek káliföldpát megakristályainak az úgynevezett (110)-módszerrel meghatározott alumínium-betöltöttsége (Buda György, Lovas György és szerzőtársaik, 1999) VI. 4.1.2. Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, 2000-tól Debreceni Egyetem Az Ásvány- és Földtani Tanszéken Szöőr Gyula (1981-93 és 1997-), illetve Gyarmati Pál (1993-97) vezetése alatt a hagyományos témák mellett a biogeokémiai, kvartergeológiai és interdiszciplináris témák is előtérbe kerültek. A Szöőr és munkatársai által végrehajtott, a VI.2.2. részben említett módszerfejlesztés lehetővé tette a szerves-szervetlen heterogén rendszerek kvantitatív fáziselemzését, mely több kutatási területen is gyümölcsözőnek bizonyult (egyes ritkább ásványok, agyagásvány-karbonát ásvány aszszociációk, az agyagásvány-humin és lignoszulfonát rendszerek, biomineralizátumok vizsgálata). A neogén és kvarter édesvízi mészkövek, fosszilis talajok, vörösagyagok ásvány-paragenetikai elemzése paleoökológiai (paleoszalinitás-, paleoklima-) változások felismerését tette lehetővé. Az 1990-es évektől kezdődött el az ATOMKI együttműködésével az extraterresztrikus mikroobjektumok vizsgálata (Szöőr). A tanszék régi munkatársai közül Barta István (1959-95), Gyarmati Pál (1979-2000), Kozák Miklós (1974-) és Rózsa Péter (1980-) dolgozott / dolgozik ezen időszakban is a tanszéken (kutatási területeiket 1. az V.4.1.2. részben). Ezeken felül Kozák Miklós kutatási területe 1984-től a kubai (Oriente) kréta vulkáni szigetív térképezésével, nyersanyagkutatásával, szerkezeti, petrogenetikai fáciesrekonstrukciójával bővült ki; 1993-tól pedig az É-ÉK-i Bükk-előtér reambuláló jellegű komplex földtani kutatását vezeti. Újonnan lépett a munkatársak sorába Püspöki Zoltán (2000-) aki észak-magyarországi neogén rétegsorokon (például K-Borsodi-medence) végez fácies- és rétegtani vizsgálatokat.