Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

Még távolabbról, Burmából hozta Széchenyi Béla gróf kelet-ázsiai expedíciója azt a jadeittömböt, amelyből Krenner 1897-ben a gróf tiszteletére széchenyiit néven írt le egy Mg-, Ca- és Na-tartalmú amfibolt (ma richteritnek tekintik).

74 Az 1905-ben Böckh Hugó és Emszt Kálmán által az előbbi apja (Böckh János) keresztnevéről jánositként leírt ásvány talán a hazai mineralógiai irodalomban valaha lefolyt leghevesebb vita tárgya volt. 1906-ban a Földtani Közlönyben E. Weinschenk, Böckh Hugó volt müncheni professzora két vitacikkben bizonygatta, hogy a Vashegyen talált víztartalmú vas-szulfát valójában megegyezik a copiapittal, míg a szerzők válaszukban és viszontválaszukban ezt cáfolni igyekeztek. 1907-ben ugyané lapban Toborffy Zoltán zárta le a lassan tengerikígyó hosszúságúra nyúlt vitát az egységes vizsgálati módszerrel nyert irodalmi adatok összevetésével, megállapítva, hogy a Jánosit és a copiapit egymással azonos. E cikk és a publikációt megelőző MFT-beli előadás utózöngéjeként 1907-ben a Bányászati és Kohászati Lapok hasábjain Böckh Hugó egy személyeskedő megjegyzésekkel tarkított vitát provokált ki Toborffy val. Tudománytörténeti érdekesség, hogy a Jánosit-vita volt az egyik körülmény, amely Böckh Hugót „a tiszta tudománytól a gyakorlati kérdések felé irányította."

75 A vashegyi ércbányában azonban egy valóban új ásványfajt is találtak. Ez a vashegyit nevű, víztartalmú, bázisos alumínium-foszfát, melyet Zimányi Károly írt le 1909-ben.

76 (A sokáig bizonytalan státusú ásvány vegyi összetételére és szerkezetére vonatkozó pontosabb adatokat csak az 1980-as években sikerült cseh kutatóknak kideríteniük.) Krenner 1909-ben az MTA osztályülésén egy új ásványt ismertetett warthait néven (Wartha Vince műegyetemi vegyészprofesszorról, az Ásvány-Földtani Tanszék egykori vezetőjéről). A Vaskőn szürke tücskék formájában talált ritka ólom-bizmutszulfid rövid leírása és vegyelemzési adatai csak 1925-ben, Krenner halála után jelentek meg Zimányi Károly jóvoltából.

77 (Az ásványt az időközben - 1924-ben - E. S. Simpson által a nyugat-ausztráliai Lake Goongarrie környékéről leírt goongarrittal azonosították, majd azzal együtt cosalit és galenit keverékeként 1967-ben törölték az érvényes fajok köréből.) Krenner újravizsgált egy kelet-cornwalli, F. H. Butler és E. Kinch, illetve H. A. Miers által 1886-ban dufrenitként kezelt víztartalmú vas(III)-foszfátot, és triklinitása, valamint az allaktitéhoz hasonló hasadása miatt a dufrenittöl eltérőnek minősítette. Az 1910-es stockholmi nemzetközi geológiai kongresszuson bejelentett, újnak vélt ásványt az allaktit felfedezőjéről, Carl Anton Hjalmar Sjögren svéd mineralógusról sjögrenitnek Krenner J. (1897): Jadeit kövek Birmából. I. Jadeit. II. Széchenyiit. In: Gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei. Budapest. III. kötet, VI. szakasz, 287-291. 75 Böckh H. & Emszt K. (1905): Egy új, víztartalmú, normális ferriszulfátról a jánositról. Földt. Közi, 35, 7678; Weinschenk E. (1906): A jánositról s annak a copiapittal való azonosságáról. Földt. Közi., 36, 182-185; Böckh H. & Emszt K. (1906): A Jánosit és a copiapit közötti különbségekről. Földt. Közi, 36, 186-195; Weinschenk E. (1906): Még egyszer a copiapitról és jánositról. Földt. Közi, 36, 289-295; Böckh H. & Emszt K. (1906): Válasz Dr. Weinschenk E. czikkére: «Még egyszer a copiapitról és Janositrol». Földt. Közi., 36, 404-410; Toborffy Z. (1907): A jánositról. Földt. Közi, 37, 122-130; Böckh H„ illetve Toborffy Z. (1907): [Jánosit-vita]. Bány. Kofi. Lapok, 40(1), 504-505, 646-647, 709-713; 40(2), 45-47, 94-97, 303-304. „Ez a vita akkor pillanatnyilag elkedvetlenített, s azóta mindinkább a gyakorlati kérdések sokszor igen nehéz problémái érdekeltek elsősorban" - mondta Böckh Hugó Vendl Aladárnak 1921-ben (Vendl, 1934: 4). 76 Zimányi K. (1908): Egy aluminiumphosphát Vashegyröl Gömör vármegyében. Math. Termtud. Értés., 26, 72-76. 77 Krenner J. (1925): Warthait, egy új ásvány Magyarországról. Math. Termtud. Értés., 42,4-5.