Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

és Földtani Tanszékre került. A professzor (Koch Antal, majd Szádeczky Gyula) így egyben az EME ásvány- és földtani gyűjteményének öre is volt (1. a III.4.1.2. részt). Az ásvány- és földtani gyűjteményről már néhány évvel korábban külön őrseged gondoskodott, Herbich Ferenc személyében (1869-87), utóda Primics György lett (1887-92), a későbbiekben alkalomszerűen működött a tanszék mellett egy kisegítő. 46. ábra. Krenner József az 1910-es évek elején a Krepuska-féle somoskőújfalui kőfejtőben A közgyűjtemények sajátos válfaját képviselték a különböző társulatok, társaságok gyűjteményei. Közülük egy-két természetrajzi társulatnak volt számottevő ásványgyűjteménye (KMTT, Pest; Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften, Nagyszeben). A fokozatosan városi, vármegyei múzeumokká fejlődő múzeumegyletek természetrajzi kollekcióinak ásványtani anyaga egy-két kivételtől eltekintve jelentéktelen volt.

40 A Magyar Királyi Földtani Intézet alapítólevele (1869) az intézet egyik feladatául szabta „a magyar államterület földtani alkotásában résztvevő képződményeket és azok jellegét bemutató kőzet- és őslénytani gyűjtemény" felállítását.

41 Ennek megfelelően először egy általános kőzettani, és egy-egy regionális kőzet- illetve őslénytani gyűjteményt szerveztek. Az egyre gyarapodó anyag az intézet Stefánia úti palotájának átadása után (1899) nyert méltó elhelyezést, az épület teljes második emeletét elfoglalva. Az ásványtan szempontjából leginkább érdekes - a hasznosítható ásványokat és ásványi nyersanyagokat bemutató - bányageológiai és összehasonlító gyűjteményt 1900-ban Liffa Aurél állította föl. 40 További részleteket 1. Szakáll & Papp (1994). 41 Fülöp in Fülöp & Tasnádi Kubacska (1969: 12).