Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

kijelölt tárgyakat - bár tetszőleges sorrendben - kellett hallgatni. Az egyetemi jellegű oktatás 1871-től indult meg. (további részleteket 1. a III.4.1.4. részben). Az 1910-es években tervbe vett kassai és temesvári műszaki egyetemek megalakulását az I. világháború meghiúsította. A selmeci akadémián az 1846-os oktatási reformot ténylegesen 1850-ben vezették be. A négy évfolyamosra bővített - a kiegyezésig német nyelvű - „bányászképzés" továbbra is egységes maradt, és csak az 1872-es reform során bontották szakokra (bányászat, fémkohászat, vaskohászat, gépészet-építészet) a tanulmányi idő három évre csökkentésével. 1904-ben az akadémia főiskolává alakult, és a - már 1895 óta bányamérnökinek nevezett - képzés ideje (is) négy évre emelkedett. A levegőben lógó további változtatások az I. világháború kitörésekor lekerültek a napirendről. 1918 végén a csehszlovák hadsereg előnyomulása miatt elrendelték az intézmény Sopronba költözését, ezzel lezárult az oly sok dicsőséget hozó Selmecbányái korszak.

30 111.3*3.1. Az egyetemi tankönyvek és szakkönyvek Szabó József, aki már 1853-ban egy kőnyomatos egyetemi ásvány- és fóldtanjegyzetet jelentetett meg, rögtön az egyetemre való visszakerülése után, 1861-ben a felsőfokú képzés igényeit is kielégítő ásványtan-tankönyvvel jelentkezett. Ezt további három, egyre bővített és javított kiadás követte.

31 A könyvek korszerűségére jellemző, hogy az utolsó, 1893-as kiadás rendszertani része E. S. Dana egy évvel korábban megjelent müvének szisztémáját követi. (Szabó egyébként kőnyomatos kristálytani hálózatokat is kiadott.) Koch Antal 1889-ben Vezérfonal az ásványtan egyetemi előadásaihoz címmel publikált jegyzetet Kolozsváron. Ugyanott 1918-ban Szádeczky Gyula és Szentpétery Zsigmond A gyakoribb kőzetalkotó ásványok legfontosabb tulajdonságainak táblázata címmel jelentetett meg segédanyagot (a keménység, sűrűség, rendszer, habitus, hasadás és szöge, főzónajelleg, törésmutató, optikai jelleg adataival és az optikai sajátságok rajzával). Schmidt Sándor tervezett nagy ásványtani kézikönyvéből korai halála miatt csak a kristályszámításokat és a kristálytan történetét tárgyaló rész töredékei készültek el, utóbbit 191 l-ben Mauritz Béla rendezte sajtó alá a KMTT kiadásában. A nagyobb teljesség kedvéért megemlítjük a kőzettani tananyagot tartalmazó kiadványok közül Szabó Geológia kiváló tekintettel a petrografiára, a vulkánosságra, a vulkáni tüneményekre és a hydrográfiára című könyvét (Budapest, 1883), illetve Böckh Hugónak a maga idején rendkívül korszerű szemléletű háromkötetes Geológiáját (Selmecbánya, 1903-09).

32 III.3.4. Kutatóintézetek Az ország földtani megismerésének állami feladatait a kiegyezésig az 1849-ben alapított bécsi Cs. Kir. Birodalmi Földtani Intézet (k. k. geologische Reichsanstalt) látta el. A térképezési munkálatokban magyarországi szakemberek is részt vettek. A kiegyezés után A csehszlovák állam nem létesített Selmecen új bányászati főiskolát. 31 (1853): Ásványtan és földtan, egyetemi előadásai számára. Pest (2. kiad. 1854, 3. kiad. 1855); (1861): Az ásványtan alapvonalai, különös tekintettel az ásványok gyakorlati meghatározására. Pest: Heckenast; (1864): Ásványtan. Különös tekintettel az ásványok gyakorlati meghatározására. Uo.; (1875): Ásványtan. Felsőbb tanításra és gyakorlati használatra. Budapest: Franklin-társ.; (1893): Ua. Uo. 32 Szabó könyvéről 1. Szádeczky-Kardoss (1961); Böckhéről 1. Kriván (1976).