Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

Az ásványtant általában a másik két természetrajzi tárggyal (állattan, növénytan) egyező óraszámban tanították, és a földtani ismereteket rövid időszakoktól eltekintve nem önálló tárgyként, hanem az ásványtanon belül oktatták. Az 1870-es évek második felétől a kémiát többnyire az ásványtannal együtt tanították, ami a földtani ismeretek egy részének kiszorulását eredményezte. Ez különösen az 1899-es gimnáziumi tantervi reform után vált szembetűnővé. Koch Nándor és több cikkében Vadász Elemér határozottan bírálta ezt a megoldást: „A régebbi rendszer részletes leíró irányzatán csakugyan legfőbb ideje volt már változtatni, de nem így, hanem olyanformán, hogy az ásványtan tanítási anyagát a vegytan helyett a földtan tárgyalásával kapcsoljuk össze, mégpedig úgy, hogy a túlsúly az utóbbira essék." - írta Vadász.

27 A korszak során rendkívül sok és igen változó színvonalú tankönyv jelent meg, amelyek többségére sajnos igaz volt Szabó József megállapítása: „többé-kevésbé csak kivonatai egy nagy kézikönyvnek. Ezen könyvek inkább repertóriumok valami magasabb tanításhoz, mint a kezdők számára írt munkák".

28 Olyasféle segédkönyvek is megjelentek, mint Schöber Emil természetrajztanár munkája, az Ásványtani gyakorlatok középiskolák és tanítóképző-intézetek használatára (1896). L. még a III.3.1. részt! A korszak során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szemléltetés. Ezt tantervi előírások követelték meg, a fejlesztést mintagyűjtemények segítették. Végül gyakorlatilag mindegyik (az 1913/14-es tanévben 229) középfokú tanintézetben volt, 100-300-féle ásvány-, kőzet- és ősmaradványból álló, 1000-3000 példányos gyűjtemény. Az iskolák 2 Vadász M. E. (1912): A földtan és a középiskolai természetrajzi oktatás. Magy. Paed., 21(2); 1. még Vadász M. E. (1912): A földtan tanítása magyar egyetemeken. Uo., 21(8). A tudománytörténet szempontjából érdekes „háttéradat", hogy mivel Vadász a földtan előtérbe helyezését szorgalmazta - az ásványtan rovására - az egyetemi oktatásban (tanárképzésben), szembe került Krennerrel, ami hozzájárult egyetemi magántanári ambícióinak kudarcához (Kaszap András szóbeli közlése). 28 Idézte Lisztes (1990b: 105). 45. ábra. A selmeci M. Kir. Ásványárusító Hivatal fizetési bárcája (nyugtája)