Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

III.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés; a leíró és topografikus ásványtanon kívüli területek áttekintése A hazai ásványtani gyakorlatban a már az előző korszakban ismert és használt egyszerűbb fizikai és kémiai vizsgálatok mellé e korszakban sorakoztak föl az első műszeres anyag­vizsgálati eljárások. Mielőtt azonban ezeket áttekintenénk, meg kell emlékeznünk Szabó Józsefnek a „hagyományos" vizsgálati eljárások (Bunsen-égő felhasználásával végre­hajtott lángkísérlet + olvadási kísérlet) kombinációján alapuló érdekes módszeréről, melyet elsősorban a földpátok meghatározására dolgozott ki. 9 Szabó saját, földpát-alapú korszerű magmás kőzetrendszertanának gyakorlati alkalmazásához találta ki az eljárást, tekintettel a kőzetmikroszkópia korabeli fejletlenségére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szabó elhanyagolta volna a közetmikroszkópiát, sőt már 1868-ban megkezdte az alig több, mint egy évtizedes múltra visszatekintő módszer hazai bevezetését, beleértve az egyetemi előadások tartását is. 10 Szabóval egy időben kezdte a kőzetmikroszkópiai vizsgálatokat Koch Antal, aki 1868-ban a bécsi egyetemen sajátította el a módszert, és már 1869-ben értekezést közölt A górcső alkalmazásáról a kőzettanban címmel. 11 Csakhamar fölzárkózott hozzájuk a kor egyik legképzettebb geológusa, Hofmann Károly is. i 43. ábra. A Műegyetem Ásvány-Földtani Tanszékén használt, Krenner által átalakított Kohlrausch-féle totálrefraktométer. Ezen végezte Zimányi is törés­mutató-méréseit Mineralógusaink közül sokan jeleskedtek a polarizációs mikroszkópia „tiszta" ásványtani alkalmazásában, illetve egyáltalán az ásványoptikában. Az optikai adatok általában az új fajok bevezetésénél, illetve egyéb kristálytani tanulmányok mellett mint­egy kiegészítőként szerepeltek, de néha önálló cikkeket is szenteltek e témáknak. Példá­nak okáért Krenner József az újonnan leírt allaktit optikai tulajdonságairól (1885) és a 9 Szabó J. (1873): Egy új módszer a földpátok meghatározására közetekben. Ért. termtud. köréből, 3(5). 10 Mint tudománytörténeti érdekesség megemlíthető, hogy 1876-ban a berlini Fuess cégnek 30 csiszolatból álló sorozatot állított össze Magyarország és Szerbia néhány jellegzetes vulkáni kőzetéről (Vendl, 1926: 210). " Ért. termtud. köréből, 1(17).

Next

/
Oldalképek
Tartalom