Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

42. ábra. Selmecbányái kalcitkristályok rajza a Raab-gyüjtemény Born-féle katalógusából (1791) II. 6.5.3. Egyéb külföldi gyűjteményi katalógusok A korabeli külföldi gyűjteményi katalógusokat áttanulmányozva számtalan magyarországi és erdélyi ásványra bukkanhatunk. E gazdag történeti ásványtopográfiai forrásanyag még úgyszólván teljesen felderítetlenül hever. Kedvcsinálóul a Friedrich Mohs által Jakob Friedrich van der Null bécsi üzletember gyűjteményéről 1804-ben kiadott vaskos katalógusból

150 idézzük a később hörnesit néven leírt, Mohs által még csillámnak gondolt ásvány leírását: 1109. Igen kevéssé a zöldesfehérbe hajló ezüstfehér színű, gyöngyházfényű, keskeny sávokban és csillag alakúan szétágazva sugarasan hasadó, apró, tömeges, illetve közepes méretű, közel izometrikus darabkákból álló csillám, benn-nőve tömött mészpátban, melyet helyenként egy kevés kristályos mészpát von be. A Bánságból. Úgyszintén e csillám hasadási darabjai, melyek szabad, kristályos csúcsokban végződnek. ' Mohs, F. (1804): Des Herrn Jac. Fried, von der Null Mineralien Kabinet 1-3. Wien: Camesinaisches Buchhandlung. Az idézet helye: 1. kötet, 471. oldal.