Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

41. ábra. A „mész festő-értz" (~ oxidos A' méfx festőéi'tz mind kemény fégémangánásványok) lelőhelyei Zay Ma- re » mind formájára nézve jobban külömböz S

yar mineralógiáiábzn m[nt rz

j

nére< Keményfégére nézve, mert vagyon poros , mor'solható, és olly kemény is , hogy közzülök némellyik fzikrá^ zik is. Formáját a' mi nézi, vagyon formátlan kristályos , külörabb-kiilörnbbféle. Kristály okkal,' mindenkor értz fzính el, gy akt ran ollyan, mint a' Pisgóltz, néha pedig mutat fekete-ón fzínt." Vágyón formás (figurata) úgy mínt leveles ,

: rostos , vagy fzálas . fúgáros,' tsrpegö , gömbölyű, drufik,

: tö-forma."' Mi nálunk Magyar Orfzágorj. mindenféle vagyon , még' pedig t)iós-győrön a' vas értzen, Liptcí Vármegyébe közel Eplinbez Zirinél, Verlornnál is, akad néhaj a* hol arany is elég- bövön vagyon bennég Erdélybe Ololpos, és Vajda Kunyadnál vére fes ; -vagy rófa fzínű ; Kapniknál, és Of; fenbányán j "'s' Nagy-ágon' fejér találtatik «i' fejér vas ásványba, vagy vas Spátjba^ ugyan Offenbányán de igén ritkán, Iáthatfz yçres

v va,s méfzbe is , apró kristályokba í mellynek'egy ^pontból mintegy ftígári jőnekrkK " Térem T>eh Orfzágba, és Saxóriiába, Anglia is igen fzépekkel ditsekedik, Igen nagy hafznát vefzík az üveg .-'taillai ók üveg tifztitani. Q. A* Fazekafolc'Vö; zönféges máznak. 3, Ez által tifztítrat'iJcmeg a' konyha-fó íavanyufag' a' tüz-kapóT jától, m'elly által igen fok dolgokba lélY hafzna vehetővé. Még az.a' hafzna is' vagyon , hógy üvegeket festenek véle, vagy kékítenek' olly elegyítést, melly drága kő fzínt ' mutat, II.6.5. Ásványgyűjteményi katalógusok 11.6.5.1. Hazai gyűjtemények katalógusai A tudományfejlődés korábbi korszakának utolsó képviselőiként a XVIII. sz. végén még megjelent néhány, bizonyos mértékig rendszertani és topografikus ásványtani kézikönyvként is számba vehető gyűjteményi katalógus. A hazai szerzők közül Piller ásványgyűjteményének nyomtatott katalógusa (1792) csak rendszertani beosztást és darabszámot közöl. Bibliográfiák, illetve folyóiratok említik Podmaniczky Károly kollekciójának, illetve a Jonas által eladásra meghirdetett 3400 példányos gyűjteménynek nyomtatott katalógusait. Zipser magángyűjteményének rövid leírását egy újságcikkből is