Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise 11 matra utalhat például az SiGytartalom és a 87Sr/*6Sr arány közötti pozitív korreláció (6. ábra). A La/Y vs. Y diagramon megfigyelhető trend gránát ± amfibol frakcionációval magyarázható (6. ábra). Egy feltételezett AFC folyamatban a gránátmentes bazaltandezit vulkánitok képviselhetik az elsődleges olvadékhoz legközelebb álló összetételt, míg a gránáttartalmú riodácitok összetételében együttesen jelentkezhet a differenciált kőzetolvadék és az asszimilált kéreganyag hatása. A Csódi-hegyi dácit ebben a folyamatban az erősen kontaminált kőzetváltozatokat képviseli. Ezzel a modellel azonban nehezen egyeztethető össze az a tény, hogy a gránátos vulkánitok kemizmusában nem mutatkozik a differenciált magma ismérve. Mészalkáli olvadékok frakcionációs kristályosodásában jelentős szerepet kapnak például a plagioklászok, ezért a nagy SiOytartalmú differenciált kőzetváltozatok (pl. riolitok) ritkaföldfém-eloszlásában negatív Euanomália figyelhető meg (pl. Közép-Szlovákiai Vulkáni Terület riolitjai; Harangi, nem publikált adatok). Ezzel szemben a Csódi-hegyi dácit ritkaföldfém-eloszlásában egyáltalán nem mutatkozik negatív Eu-anomália, a pilisszentkereszti riodácit esetében pedig több gránátmentes vulkanittal összevethető csekély mértékű negatív Eu-anomália észlelhető. Azaz a gránáttartalmú vulkánitok magmái nem származhatnak a gránátmentes vulkánitok magmáiból, hiszen nehezen képzelhető el a differenciáció folyamata plagioklász-frakcionáció nélkül. Mindezek alapján úgy vélem, a Visegrádi-hegység vulkáni kőzetei nem ugyanazon elsődleges magma fejlődéséből (akár frakcionációs kristályosodás, akár AFC folyamat) származnak, hanem a vulkánosság során egymástól elkülönült elsődleges olvadékok alakulhattak ki. Benedek (1998) petrogenetikai modelljében fontos szerepet kap a magmakeveredés folyamata, azaz egy köpenyeredetű mafikus (bazaltos) olvadék és egy kéregeredetű SiCVgazdag (riolitos) olvadék keveredése. E modell alátámasztására számos petrográfiai bizonyítékot is említett, bár problémát jelenthet, hogy egyik tiszta szélső tagra (bazalt illetve riolit) sincsen bizonyító kőzetváltozat a hegységben. Mindazonáltal a gránátos dácitok és riodácitok összetétele a kéregeredetű olvadékkomponenshez állhat közel. E vulkánitok magas 87Sr/86Sr izotóparánya valóban arra utal, hogy kéregkontaminációnakjelentős szerepe volt a Visegrádi-hegység vulkáni tevékenységében. A "Sr/^Sr vs. i43Nd/l44Nd izotóparány diagramon megjelenő trend (6. ábra) azonban nem magyarázható kétkomponensű keveredési folyamattal. A mintapontok eloszlása számos egyéb diagramon (pl. 87SrrSr vs.La, 87Sr/*6Sr vs. Th, "'Sr/^Sr vs. Nb; 6. ábra) szintén arra utal, hogy a Visegrádi-hegység vulkanitjainak geokémiai változékonysága nem írható le egy egyszerű két-komponensű magmakeveredési folyamattal. Összegzésképpen úgy vélem, hogy a Visegrádi-hegység vulkáni sorozata nem kogenetikus, azaz nem vezethető le ugyanabból a kiindulási magmából és egy petrogenetikai folyamattal. Valószínűleg, különböző összetételű elsődleges magmák képződhettek egymástól elkülönülve, eltérő (köpeny és kéreg) jellegű forráskőzet részleges olvadásával. Bár nem zárható ki, hogy ezek a magmák keveredhettek is egymással, ez a folyamat azonban helyileg és nem általánosan mehetett végbe. A dácitokban és riodácitokban előforduló elsődleges, magmás eredetű gránátok jelenléte arra utal, hogy a szilikátolvadék viszonylag gyorsan tört fel a kérgen keresztül, azaz sekély mélységű kőzetképző folyamattal nem számolhatunk. Hol és hogyan keletkezett, honnan tört fel ez a magma, köztük a Csódi-hegyi dácit magmája?
