Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise 6_7 I. táblázat, (folytatás) Képződési környezet Geodinamikai helyzet Hiv. köpenyeredetu magma felnyomulása részleges olvadást idéz elő a metaszediment anyagú alsó kéregben 'metapelites alsókéreg-kőzetanyag anatexise során visszamaradt Al-g_azdag resztit szubdukálódó óceáni kéreg részleges olvadása, magmakamra a kéreg-köpeny határon n.a. a gránát magok tholeiites olvadékból kristályosodtak, míg a szegélyek egy kéreganyaggal kontaminálódott mészalkáli magmából alakultak ki n.a. hercíniai orogén öv; magas hó'áram n.a. aktív kontinentális szegély n.a. n.a. n.a. [1] [2] [3] 14] [5] 16] a gránátok köpenyeredetű magmából kristályosodtak n.a. [7] granulit fáciesű Al-gazdag metamorf kőzetanyag anatektikus olvadása. Az anatektikus Si-gazdag magma később bazaltos magmával keveredett dácit: köpenyeredetű tholeiites magma + metaszediment kéregkőzet kontamináció; riolit: granulit fáciesű metaszediment alsókéreg-kőzet részleges olvadása és az alsó kéregben frakcionációs kristályosodás köpenyeredetű magma és Al-gazdag kéreganyag kontaminációja kvarcban és földpátban gazdag alsókéreg-kőzetanyag részleges olvadása a biotit felbomlásának következtében n.a. kompressziósból extenziósba váltó tektonikai környezet; magas hó'áram + köpenyeredetu magmabenyomulás okoz olvadást a metaszediment alsó kéregben, posztobdukciós/szubdukciós terület, vékony kéreg „Basin and Range" típusú posztanorogén intrakontinentális terület [8] [9] [10] [11] n.a. n.a. [12] granulit fáciesű metamorfózist követően részleges olvadás a metaszediment anyagú alsó kéregben n.a. [13] piroxen, opx: rombos piroxen, plag: plagioklász, q: kvarc; n. a.: nincs adat. [3] Oliver (1956); Fitton (1972); [4] Brousse et al. (1972); [5] Lantai (1991); [6] Embey-Isztin et al. (1985); (1992); Green (1992); [11] Clemens & Wall (1984); [12] Green & Ringwood (1968); [13] Birch & Gleadow lyok magjainak összetételével mutatnak hasonlóságot (An = 73-83%), míg a biotitokban káhföldpátzárványok (Or = 69-76%) is előfordulnak. A biotit fenokristályok mérete a plagioklászokéhoz hasonló, 0,5-2 mm. Erősen pleokroósak, zárványként főleg földpátot (káliföldpát, plagioklász), kevesebb apatitot és cirkont tartalmaznak. Többnyire opacitosodtak, helyenként kloritosodtak. Figyelemre méltó, hogy Összetételük erősen különbözik a többi visegrádi-hegységbeli vulkanitban található biotitétól: mg-értékük (100Mg/[Mg+Fe]) 65 és 70 között változik, K20-tartalmuk pedig kivétel nélkül meghaladja a 9 t%-ot (2b. ábra). Ezzel szemben a gránátban található biotitzárványok mg-értéke a börzsönyi vulkánitokban lévő biotitokéhoz hasonlít (52-58). h piroxen- (ortopiroxén-) kristályok többnyire bontottak (kalcitosodtak), üde megjelenésük igen ritka. Az amfibolok szintén erősen átalakultak (opacitosodtak).