Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise 65 kőzetekben előfordul, az S-típusú vulkánitok gránátjait kvarc, káliföldpát és cordierit kíséri, míg az I-típusú vulkánitok gránátjai mellett amfibol és esetleg klinopiroxén található (I. táblázat). A Kárpát-Pannon térségben a neogén mészalkáli vulkáni ív nyugati szegmensén viszonylag gyakoriak a gránáttartalmú vulkáni kőzetek (Közép-Szlovákiai Vulkáni Terület: a Körmöc-(Kremnica-)vulkán keleti és nyugati peremén, Neresnica formáció, Pol'ana, Vinica formáció; Brousse et al, 1972; Koneèny et ai, 1995; Kósa, 1998; Karancs: Brousse et al, 1972; Szabó et al, 1980; Lantai, 1991; Kósa, 1998; Börzsöny: Nagy, 1975; Balla & Csillagné Teplánszky, 1980; Embey-Isztin & Noske-Fazekas, 1983; Embey-Isztin et al, 1985; Kósa, 1998; Visegrádi-hegység: Nagy, 1975; Embey-Isztin & Noske-Fazekas, 1983; Kósa, 1998; 1. ábra). Figyelemre méltó, hogy a gránáttartalmú vulkáni kőzetek minden esetben a vulkáni tevékenység első szakaszához kapcsolódnak. A területen a Visegrádi-hegységben találhatók a legnagyobb SiOytartalmú gránátos vulkáni kőzetek. A hegység délnyugati peremén, a Pilis-törésvonallal párhuzamosan riodácit lávadómok helyezkednek el, keleti részén a Csódi-hegy vulkanitja található, míg a hegység belsejéből Benedek (1998) írt le gránáttartalmú riodácitot (Dömös). 4. Analitikai körülmények Két üde kőzetminta (VH-CSH: gránátmentes kőzet, L-CSH: gránáttartalmú kőzet) teljes kémiai elemzését az angliai Eghamben (Royal Holloway University of London, Földtani Tanszék, a továbbiakban: RHU) Harangi Szabolcs végezte NATO posztdoktori ösztöndíjas munkája keretében. A főelemeket és a nyomelemek egy részét (Ni, Cr, V, Rb, Ba, Sr, Pb, Nb, Zr, Y, Th, La, Ce, Nd) Philips PW1480 típusú hullámhosszdiszperzív röntgenfluoreszcens spektrométerrel határoztuk meg üveglemezen (főelemek), illetve préselt pormintán (nyomelemek). A nyomelemadatok mátrixkorrekciója a minta főelem-összetétele alapján történt. Az analitikai reprodukálhatóság a legtöbb nyomelemre kevesebb mint ±1 ppm, vagy ±1.5% (Ni, Cr, V, Zr, Nb). A pontosságot nemzetközi standardokkal ellenőriztük. Az egyik minta (VH-CSH) ritkaföldfémösszetételét gerjesztett plazma atomemissziós spektrometriával (ICP-AES) határoztuk meg az RHU geokémiai laboratóriumában. A radiogénizotóp-arányok (""Sr/^Sr, '4'Nü7'*uNd) mérése VG354 ötcsatornás tömegspektrométerrel történt Thirlwall (1991) módszere szerint az RHU izotópgeokémiai laboratóriumában. A mért "SrrSr arány ""Sr/^Sr = 0.1194 értékre, a 1J,Nd/l44Nd arány pedig l46Nd/l4JNd = 0.7219 értékre normalizált adatok. A mérések reprodukálhatóságát és pontosságát SRM987 ("Sr^Sr = 0.710241 + 16, n = 16), illetve hígított Aldrich (""Nd/'^Nd = 0.511412+5, n = 8) standardokon ellenőriztük. A Sr-izotóparányok esetében a kőzetek viszonylag magas Rb/Sr aránya miatt jelentős az eltérés a jelenleg mért és a kiindulási S7Sr/**Sr arányok között, ezért 16 millió éves korkorrekciót alkalmaztunk. A Csódi-hegyi vulkánitokkal összehasonlított visegrádi-hegységi minták összetételét azonos analitikai körülmények között elemeztük. A fő ásványi összetevők (plagioklász, biotit és gránát) kémiai összetételét LINK rendszerrel felszerelt JEOL-733 Superprobe energiadiszperzív mikroszondán mértük Londonban, a Birkbeck College, University College of London laboratóriumában. Az elemzések során 15 kV gyorsítófeszültségei és 100 mp mérési időt használtunk. 5. Kőzettani és geokémiai jellemzők 5.7. Kőzettani és ásványkémiai jellemzők A Csódi-hegy vulkáni kőzete, bár helyenként különböző mértékű átalakulást mutat (a kőfejtőkben üde szürke és mállott barna színű változatok fordulnak elő), petrográfiailag és geokémiailag is homogén. Korpás (1999) ezzel szemben hangsúlyozza a kőzettest sávos-fluidális jellegét, amely szöveti változásban is megnyilvánul oly módon, hogy
