Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
A dunabogdányi Csódi-hegy földtana (Korpás László)
44 Korpás L. A vulkánosság átmeneti környezetben indult. Északon normál sósvizű tengeröböl alakult ki, amelyet délen és keleten szárazulat, tengerparti lagúnák és mocsarak, valamint folyótorkolat övezett (2. ábra). A Börzsöny és Visegrádi-hegységi Andezit Formáció 15,2-14,8 M év között képződött alsó egységének andezites-dácitos kőzetei 2-10 km átmérőjű önálló vulkáni kúpok termékei (2. ábra). E korai explozív szakasz gyakori képződményei a kőzettelérek és kis mélységű szubvulkáni testek, míg a lávaárak meglehetősen ritkák. Az explozív vulkánosság jellemző kőzetei a durva és finom szemű, gyakran torlódásos piroklasztikus árak, hamufelhők és az ezekből származó epiklasztitok. Ezek a freatomagmás képződmények gyorsan és csaknem teljesen feltöltötték a medencét, néhány tíz és 400 m között változó vastagságú andezites-dácitos rétegvulkáni összlet felhalmozódását eredményezve. A tevékenységet extruzív dómok és breccsák képződése, valamint kis mélységű, gyakran oszlopszerű szubvulkáni tömegek benyomulása kísérte. A szubvulkáni tevékenység főleg a szakasz végére volt jellemző, s ekkor képződött a Csódi-hegy lakkolitja. A lávakőzetek és a piroklasztitok ásványos összetétele nagyon változékony. A jellemző kísérőásvány a biotit (±gránát, vö. Szabó et al, 1999), amelyhez fő színes ásványként zöldamfibol, augit és/vagy hipersztén társul. Korai dioritintrúzió eredménye a börzsönyi központi boltozat, amelyet kettős beszakadásos kaldera roncsolt (3. ábra). A 14,8-14,5 M év között képződött felső egységet 10-12 km átmérőjű, 1100-1200 m magas, nagyméretű rétegvulkánok - mint a magas-börzsönyi kúp és a visegrád-keserüshegyi kettős kúp - képviselik (1. ábra). A magas-börzsönyi vulkán északi lejtőjén 2,5 km átmérőjű parazita kúp alakult ki. Ezek andezites szubaerikus vulkánitok, s főleg durva törmelékes piroklasztikus árakból állnak, amelyeket a magas-börzsönyi kúpon öt-hét lávapad tagol. A 450 m maximális vastagságú rétegvulkáni összlet jellemző ásványa a hipersztén és a bazaltos amfibol. Hasonló ásványos összetételűek az ekkor képződött kis mélységű szubvulkáni testek és kőzettelérek. A vulkáni működést a Visegrádi-hegységben kettős beszakadásos kaldera képződése zárta le. A magas-börzsönyi vulkáni kúpot metsző leukokrata amfibolandezittelérek pedig annak a finális intrúziónak termékei, amely újabb, immár robbanásos kaldera kialakulását eredményezte. A riftesedés vagy szubdukció kiváltotta mészalkáli, bimodális vulkánitok képződésében jelentős szerepe a frakcionált kristályosodásnak, a különböző összetételű olvadékok keveredésének és ezzel együtt a kéregkontaminációnak (Harangi in Korpás et al, 1998; Benedek, 1998). A vulkánosságot NyÉNy-KDK-i irányú tágulás és ezzel kapcsolatos ÉNy-DK irányú jobbos eltolódások kontrollálták (Drew et al, in press). A vulkánosságot követően a két hegységet részlegesen a bádeni felső molassz Rákosi Mészkövének zátonyfáciesú és Szilágyi Márgájának partközeli-sekélytengeri üledékei fedték le. Ezek elterjedését vulkántektonikai és vulkánmorfológiai elemek határozták meg (4. ábra). Hosszú szubaerikus időszak után az új üledékciklus a középső pleisztocénben kezdődött, s eredményeként helyben keletkezett, illetve a szél vagy a folyók által lerakott üledékek halmozódtak fel. A 15-14 millió éves vulkántektonikai és vulkánmorfológiai szerkezetek által meghatározott völgyben a Duna a késői pleisztocénben jelent meg.
