Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban 29 A kő szállítása Az Alsó-bányát, a Bán-bányát, és az Új-bányát az 1920-as évek közepétől sínek hálózták be (I. Sándor, 1973), az ezeken lovakkal és emberi erővel mozgatott platókkal szállították a követ a riccerekhez, illetve vagonokkal az 1924-ben felépült siklóhoz (Csillag & Vass, 1967) (11. ábra). A törmeléket, és a feldolgozásra, felhasználásra alkalmatlan anyagot szekerekkel vitték a meddőhányókra (Schaffer, 1905). A XX. század elején működő bányákból kavicsolt utakon, szekerekkel történt a szállítás a Duna-parti rakodóra. Kivételt csak Új-bánya képezett, ahonnan a szállítást a századforduló óta keskeny nyomtávú iparvasúton végezték (Schaffer, 1905). Századunk második évtizedében, mint az Új-bányából, lóvontatású „görgő pályán" történt a szállítás a Hátsó-bányából is (A Duna..., 1917). A kisvasút az 1920-as években az Alsó-bányából, a Bán-bányából, az Új-bányából és a Hátsó-bányából a Csódi-hegytől keletre lévő major mellett vezetett el (12. ábra 1.). Az 1924-ben az Alsó-bányában megépített sikló alapvetően megváltoztatta, megkönnyítette a kő szállítását. E berendezés, a kis gőzmozdony-vontatású iparvasúttal együtt (12. ábra 2.) 1965-ig üzemelt, ettől az időponttól kezdve tehergépkocsikkal történik a szállítás a Duna-partra (Csillag & Vass, 1967). A faragott köveket több bányából még a sikló megépítése után is szekerekkel szállították (Csillag & Vass, 1967), ez a szállítási mód, igaz, hogy csak ritkán, de még az 1970-es évek elején is előfordult (I. Sándor, 1973). 11. ábra. Vagonok betolása a rakodás helyére 1939-ben (reprodukció: Pellérdy L.-né) Fig. 11. Pushing of wagons to the loading place in 1939 (reproduction: Mrs. Pellérdy)