Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban 27 A feldolgozásra alkalmatlan követ a bunkózó pakolok távolították el a fal alól (a kőfejtés és a riccelés eszközeit és munkamenetét 1.: I. Sándor, 1973). „Az 1963-as dunaújvárosi partszakadás után olyan nagyon megnőtt a kőigény, hogy ez a bogdányi kőbánya részleges gépesítését is maga után vonta" (I. Sándor, 1973). Pl. akkor épült fel az egyes osztályozó az Alsó-bányában. A Csódi-hegyi bányák történetében a legnagyobb beruházás az 1970-es évek elején történt, amikor elkezdődtek a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatai. Akkor építették fel a kettes osztályozót (10. ábra), valamint a rakodást és a szállítást is modernizálták (1. még az alábbiakban). 1982-ben készült el a törő, amely később egy mobil törővé l egészült ki. Napjainkban a kő kitermelését, feldolgozását és szállítását nagy teljesítményű gépek segítik, a kézi erővel végzett munka szinte teljesen megszűnt. Készítmények A Csódi-hegyi bányák elsősorban vízépítési és különösen útburkolati köveket (különféle méretű kockakövek, járdakövek, járdaszegély-kövek, csatornanyílás-fedlapok stb.) szolgáltattak, de egyes bányákban a múltban készítettek pl. asztallapokat, padokat, határköveket, vályúkat (Alsó-bánya, Felső-bánya, Új-bánya), sírköveket (Új-bánya) és lépcsőfokokat is (Alsó-bánya, Felső-bánya) (Gesell & Schafarzik, 1885; Keleti, 1886; 9. ábra. Riccelés: járdaszegélykő készítése az 1960-as évek elején (reprodukció: Pellérdy L.-né) Fig. 9. Stonecutting: kerbstone making in the early 1960s (reproduction: Mrs. Pellérdy)