Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
A Csódi-hegy kalcitja (Fekete Judit, Weiszburg Tamás és Gatter István)
162 Fekete J., Weiszburg T. & Gatter I. cavity-filling paragenesis of Csódi Hill (Fig. 16, Field 3; Generations III/b-e) - displays pure hydrothermal origin. Its formation is due to the outgassing contemporaneous with cooling (Fig. 16, Trend II). Outgassing - departure of C02 - occurred within the solid laccolith, due to minor, secondary fissure formation (Korpás, 1999). Trend II is clearly shown by specimen MTM/2 (Fig. 7), which contains two calcite generations in succession. Isotope data of the older crystals are in Field 2, while of younger crystals are in Field 3. Isotope data show, that assuming ~ 250 °C initial crystallisation temperature (Fig. 16, Field 2) the cooling of the system (Fig. 16, Trend II) is characterised by a 100 °C drop in temperature, and the main mineralisation occurred around 150 °C. (Calculations were made with the equation ô'8Ora|Cite - S,8Onuid = 2.78 x 107T2 - 2.89; Friedman & O'Neil, 1977). Change of calcite morphology during the mineralisation process is illustrated by Fig. 17. Összefoglalás: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványparagenezisének egyik jellemző tagja a dácit (Harangi, 1999) repedéseiben, üregeiben fenn-nőtt, változatos megjelenésű kalcit. A már Szabó (1871) által említett ásvány morfológiáját Reichert & Erdélyi (1934, 1935) vizsgálta részletesen. Azóta újabb eredmények nem kerültek nyilvánosságra. Vizsgálataink a korábban le nem írt megjelenési típusok morfológiai jellemzését és a kalcit képződésére vonatkozó ismeretek bővítését célozták. A dunabogdányi Csódi-hegy kalcitjain elvégzett kristálymorfológiai és műszeres analitikai vizsgálatokból megállapíthatjuk, hogy a kalcitok képződése két szakaszban zajlott le és ez a kristályok morfológiájában is megnyilvánul. Az elvégzett stabilizotóp-összetétel vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy az első fázisban a magma által oxidált szervesanyag-tartalmú üledékekből származó rétegvizek keveredtek a magmás eredetű hidrotermákkal. A második fázisban a kalcit már tisztán a magmás hidrotermákból vált ki egy hűlési-kigázosodási folyamat hatására. A korábbi_ kiválású kristályok (0., I., II., IH/a. generáció) tömegesek, lemezesek, illetőleg sárga romboéderek [{0221}, {0772}j. Ez a két romboéderforma a későbbi kiválásokra is jellemző (III/b-e. generáció), de e kristályok egyre áttetszőbbek, majd víztiszták, és a kombinációk egyre hegyesebb kristályokat eredményeznek. A romboéderek először még a bázissal és/vagy prizmával, majd szkalenoéderrel kombinálódnak, míg végül hegyes szkalenoéderlapok válnak uralkodóvá. A {0001} bázis, a {0221} romboéder és a {1120} prizma kombinációja alkotta - néha határozottan oktaéderszerű - kristályalak korábban ismeretlen volt a lelőhelyről. A kalcitok - mindkét fázis termékei - nyomelemekben szegények, kémiailag csaknem tiszta kalciumkarbonátok. Optikai emissziós színképelemzéssel 0,1-1% Mn-tartalom, 0,X% Fe- és Mg-tartalom, 6-8 ppm Be és 1-10 ppm Sr volt kimutatható. A 0,X% Si, AI és Na valószínűleg a mintákon előforduló zeolitokból származhat. 1. Bevezetés A dunabogdányi Csódi-hegy fő tömegét adó szubvulkáni dácittest (Harangi, 1999) a visegrádi-hegységi középső miocén vulkanizmus első, korai szakaszában keletkezett (Korpás, 1997). A 15,2-14,8 M éve (Korpás Lang, 1993) benyomult intrúzió részben felboltozta, részben áttörte az oligocén-alsó miocén üledékes rétegeket. E magmás tevékenység és az ezt kísérő hidrotermás folyamatok eredményeképpen jött létre a Csódi-hegy gazdag ásványparagenezise, amelynek fontos részét képezik a dácit repedéseiben, üregeiben fenn-nőtt, változatos megjelenésű, szép kalcitkristályok. E kiválások gyakran valamilyen zeolitos fázishoz kötődnek: közvetlenül megelőzik azt, együtt képződtek vele, vagy - és ez a leggyakoribb - azt követik. A kőzetet a repedései mentén átjáró hidrotermák elbontották, a plagioklászokból (részletes leírásukat 1. Buda, 1966) zeolit és kalcit képződött (Szabó, 1964). Ezen folyamatok pontosabb megismerése voltjelen munkák célja. 2. Előismereteink a Csódi-hegy kalcitjáról A hegyről a kalcitot elsőként Szabó József (1871) említette. Schafarzik (1884) a zeolitokat megelőző kalcitgeneráción az R3 (azaz {2131}) szkalenoédert figyelte meg.
