Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegyi szerpentines kőzetzárványok ásványai (Papp Gábor és Szakáll Sándor)

A Csódi-hegyi szerpentines kőzetzárványok ásványai 109 6. ábra. Sugaras-gömbös szerpentinbevonatba nyomult kalcitér (középen). Vékonycsiszolati kép, +N, képszélesség 0,45 cm (DBH-19) Fig. 6. Calcite veinlet intruding in a radial-bot ryoidal serpentine coating (middle). Polished section, +N, width of field 0.45 cm (DBH-19) kristályai után. Vékonycsiszolati kép, nem teljesen keresztezett N, képszélesség 0,9 cm. (DBH-21) Fig. 7. Serpentine pseudomorphs after euhedral crystals of an 7. ábra. Szerpentin álalakok ismeretlen ásvány idiomorf unknown mineral. Polished section, uncrossed N, width of field 0.9 cm (DBH-21) A szerpentines zárványok vékonycsiszolati képe szembetűnően különbözik az ultrabázitokból keletkezett szerpentinitekétől, leginkább a szerpentinitek utólagos érkitöltései közt találunk bizonyos mértékig hasonló szövettípusokat. Keresztezett nikolok közt egyes minták érdes, szálkás, illetve keresztrácsos hatású mezőkre tagolódnak, az egyes mezőket változatos megjelenésű érszerű képletek választják el egymástól. A breccsás mintákban az eltérő optikai sajátságok folytán jól elkülönülnek a breccsadarabkák, illetve a kitöltés. Helyenként a breccsadarabokat sugaras-sávos szerpentinkérgek borítják (5. ábra). A szerpentines alapanyagot későbbi kalciterek szelik át (6. ábra). Egy mintában idiomorf kristályok utáni szerpentin álalakokat észleltünk (7. ábra). A vizsgált minták - elsősorban a röntgendiffraktogramokból meghatározott - öszszetétele a II. táblázatban látható**. Arra törekedtünk, hogy a különböző színű, fényű részeket külön is megvizsgáljuk, így egy példányból gyakran több felvétel is készült. Az Erdélyi et al. (1961) által tanulmányozott minták a meglévő gyűjteményi példányokkal nem voltak egyértelműen azonosíthatóak, ezért csak a közölt adatok újraértékelésére szorítkozhattunk. Az ásványtársulást valóban brucit, szerpentinásványok és a kalcit alkotják. A közölt röntgendiffrakciós táblázatok adatait figyelembe véve a szerpentinásványok közül az ortokrizotil [II] és a lizardit [IV] jelenléte vehető bizonyosnak. Valószínű, hogy a III. sz. anyagban is lizardit van a brucit mellett. A „sheridanit" és a * L. a cikk függelékét is! ** Az Erdélyi kéziratai közt fennmaradt röntgendiffraktogramok újraértékelésének eredményei - a megfelelő mintaszámon - az I. táblázat második sorában találhatók. 5.2. Az anyagvizsgálati eredmények értékelése