Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A dunabogdányi Csódi-hegy dácitjának kőzetalkotó gránátja (Szabó Zsófia, Harangi Szabolcs és Weiszburg Tamás)

A dunabogdányi Csódi-hegy dácitjának kőzetalkotó gránátja 101 9. ábrákon az új-zélandi Canterbury és Northland gránátjai közé esik. Barley (1987) szerint a canterburyi riolitban eló'forduló gránátok 7 kbar nyomás felett képződtek, a northlandi gránátok kialakulását pedig 10-12 kbar nyomásra tette Day et al. (1992). A Csódi-hegyi gránát nagy (> 7 kbar) nyomáson való keletkezését a viszonylag magas CaO-tartalom is jelzi. Ezek alapján a kristályosodási nyomást 8-10 kbar-ra becsüljük. A 7. ábrán bemutatott nyomás-hőmérséklet fázisdiagram, habár andezites összetételű magmára szerkesztett, infor­mációt adhat a képződési hőmérsékletre. A gránáttal egyidejűleg plagioklász, esetleg amfibol és piroxen kristályosodott. Ekkor nem számolhatunk még a kvarc megjelenésével, hiszen az csak az alapanyagban szórványosan, valószínűleg késői kiválási termékként jelenik meg. Ez az ásványparagenezis behatárolja a keletkezési hőmérsékletet 850-900 °C-ra. Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönjük Kósa Lászlónak és Szabó Csabának a munka során nyújtott önzetlen segítséget és a részeredmények megvitatását.Ez a kutatómunka része a T 025833 sz. OTKA pályázatnak. A gránátok kémi­ai vizsgálatát Harangi Szabolcs egy éves angliai Royal Society NATO posztdoktori ösztöndíjas tanulmányút­ja keretében valósította meg. Köszönet illeti H. Sz. ottani témavezetőjét, dr. Hilary Downest (Birkbeck College, London), továbbá Andy Beardet, aki a mikroszondás elemzéseket figyelemmel kísérte és segítséget nyújtott, bármikor is szükség volt rá. Lovas György (ELTE Ásványtani Tanszék) a röntgen pordiffrakciós vizsgálatoknál nyújtott segítséget, Kuzmann Ernő (ELTE Magkémiai Tanszék) a Mössbauer-spektroszkópiai, Révay Zsolt (MTA KFKI) pedig a prompt gamma méréseket végezte. Nagy Tibor (ELTE Ásványtani Tanszék) mintáinak átengedésével, az egyes mérésekhez végzett gondos mintaelőkészítéssel, valamint a sűrűségmérésekkel segítette munkánkat. Fogadják mindannyian őszinte köszönetünket. Irodalom - References Appleman, D. E. & Evans, H. T, Jr. (1973): Indexing and least-squares refinement of powder diffraction data. Report PB2-16188, U. S. Dept. of Commerce, National Technical Information Service. Barley, M. E. (1987): Origin and evolution of Mid-Cretaceous gamet-bearing, intermediate and silicic vol­canics from Canterbury, New Zealand. J. Volcano!. Geotherm. Res., 32, 247-267. Brousse, R., Bizouard, H. & Salát, J. (1972): Grenats des andésites et des rhyolies de Slovaquie, origine des grenats dans les séries andésitiques. Contrib. Mineral. Petrol., 35, 201-213. Day, R. A., Green, T. H. & Smith, I. E. M. (1992): The origin and significance of garnet phenocrysts and gamet­bearing xenoliths in Miocene calc-alkaline volcanics from Northland, New Zealand. J. Petrol., 33, 125-161. Embey-Isztin, A. Noske-Fazekas, G. (1983): On the origin of garnet in magmatic rocks. Fragm. Mineral. Palaeont., 11, 9-27. Embey-Isztin A., Noske-Fazekas G, Kurat, G. & Brandstätter, F. (1985): Genesis of garnets in some magmatic rocks from Hungary. Tschermaks Mineral. Petrol. Mitt., 34, 49-66. Fitton, J. G. (1972): The genetic significance of almandine-pyrope phenocrysts in the calc-alkaline Borrowdale Volcanic Group, Northern England. Contrib. Mineral. Petrol, 36, 231-248. Green, J. F. N. (1915): The garnets and streaky rocks of the English Lake District. Mineral. Mag., 17, 207-217. Green, T. H. (1976): Experimental generation of cordierite- or garnet-bearing granitic liquids from a pelitic composition. Geology, 4, 85-88. Green, T. H. (1977): Garnet in silicic liquids and its possible use as a p-T indicator. Contrib. Mineral. Petrol, 65, 59-67. Green, T. H. (1982): Anatexis of mafic crust and high pressure crystallization of andésite. In: Thorpe, R.S. (ed): Andésites: Orogenic andésites and related rocks. Chichester: Wiley, 465^87. Green, T. H. (1992): Experimental phase equilibrium studies of garnet-bearing I-type volcanics and high-level inlrusives from Northland, New Zealand. Trans. Roy. Soc. Edinburgh: Earth Sei., 83, 429-438. Green, T. H. & Ringwood, A. E. (1968): Origin of the garnet phenocrysts in calc-alkaline rocks. Contrib. Mineral. Petrol, 18, 163-174. Harangi Sz. (1991): A Kelet Mecsek alsókréta vulkáni kőzeteinek geokémiai jellegei (Sokváltozós matematikai módszerek alkalmazása magmás geokémiai vizsgálatokban). [Geochemistry of the Lower Cretaceous

Next

/
Oldalképek
Tartalom