Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos és környéke középkori történeti földrajzához (Dénes György)

Ardóba meg valószínűleg a Rajna-vidékről telepített valamelyik királyunk legkésőbb a XIII. században - talán Szádvár fölépültén követően - német szőlőművelőket, így alakult ki a XIV. század elejére a település Szőlösardó neve és messze földön híres szőlőkultúrája (Dénes, 1996). 1. ábra. Tornaszentandrás ikerszentélyes templomának alacsonyabb, keleti része és kettős szentélye a XII. század végén, magasabb, nyugati része a XIV. században épült (összes fotó: Dénes Györgyné) Fig. 1. The lower, eastern part of the twin sanctuary of the church in Tornaszentandrás, and the double sanctuary at the end of 12th century; its western part was built in the 14th century (all photos: Mrs. Dénes, Gy.) Királyi telepítésű hospesfaluként jött létre az Esztramos északi lábánál a XII. században Szentandrás. Hogy a település a XII. században alakult ki, azt Szent András tiszteletére szentelt temploma bizonyítja (1. ábra), melyről az 1971. évi falkutatásokban közreműködő, majd azt követően az épület helyreállítását megtervező és annak kivitelezését is irányító műemléki építész szakértő egyértelműen megállapította, hogy az XII. század végi építmény (Schőnerné, 1980). Hogy a falut hospesek lakták, azt egy 1428. évi oklevél (Orsz. Levéltár Dl. 12202) bizonyítja, ugyanis egy környékbeli birtokos meggyilkolása kapcsán Zsigmond király által elrendelt vizsgálat során a jászói prépostság kihallgatta a szomszédos falvak számos lakosát, köztük három szentandrásit, és a vizsgálati okiratban rögzítették a kihallgatott tanúk jogállását is, ebből kiderül, hogy a szentadrási tanúk mindhárman hospesek voltak (Dénes, 1983). Két kérdés azonban még tisztázandó: honnan telepítették őket az Esztramos mellé, és ami a legfontosabb: milyen feladat ellátására? A honnan kérdésre, a telepesek nemzetiségére vonatkozólag az imént idézett oklevél is szolgáltat adatot, ugyanis az egyik kihallgatott szentadrási tanú neve Ilbrand fia János volt. Az Ilbrand (< Hildebrand) kétségtelenül német személynév és ezen a vidéken a középkorban teljesen szokatlan, így amellett szólhat, hogy Szentandrás hospesei a szomszédos Hernád-völgyiekhez hasonlóan németek lehettek, akiket talán ugyanazon idő tájt, tehát a XII. században telepítettek a Bódva mellé. Ez a feltevés összhangban állna Szentandrás templomának építési korával is.