Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)
Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei (Lénárt László)
I. táblázat. Vízkémiai adatok (1980) a Rákóczi-barlangból (Kalinovits et al., 1982) Table L Water chemical data (1980) from Rákóczi Cave (Kalinovits et al, 1982) I. sz Lak 1977 tó el. 1980 II L 1977 sz. tó ike 11. 1980 Ca 2+ 72,1 79,9 51,3 79,2 Mg 2 ^ 8,0 12,1 16,1 16,9 cr 10,6 9,0 12,4 7,0 HCO, 173,9 183,0 172,0 183,0 SO4 2 " 16,5 39,0 16.5 38,0 pH 7,9 7,6 nk° 11,93 14,0 10,88 14,1 A vízhőfok I Temperature (Szilvássy, 1965): 1 1,2 °C; (Násfay, 1974): 11,0 °C II. táblázat. Az esztramosi kutatófúrásokkal harántolt különböző permeabilitisú kőzetek relatív mennyisége folyóméter %-ban (Szlabóczky, 1985) Table IL Proportion of rocks of different permeability on Esztramos Hill as revealed by exploratory drillings (in running metre %; Szlabóczky, 1985) kőzettípus / rock type % kevésbé repedezett mészkő / less fractured limestone 46,0 erősen repedezett mészkő / more fractured limestone 39,0 elváltozott mészkő / altered limestone 8,5 agyagos mészkő, agyagpala / clayey limestone, clay shale 5,5 üreg, üregkitöltés / cavity, cavity filling 0,9 A terület barlangjai A barlangok kutatástörténete Az esztramosi barlangok első hozzáférhető említése Strömpl (1912) munkájában olvasható. A Bódva vízszintje felett mintegy 100 méterre, az északi lejtőn régi, ásatásra alkalmas barlangot ír le. (Vázlatát, bár elkészültét említi, az anyag nem tartalmazza.) A továbbiakban az Esztramos-hegyen vasércbányászati kutatások történtek. Ennek keretében Balogh (1949), Pantó (1947-49, 1948, 1956), valamint Vendel (1947) anyagaiban találunk barlangokkal kapcsolatos utalásokat. Mészkőbányászat következtében előkerült barlangról először Borbély (1961) tájékoztatott. Az 1961. szeptember 29-én feltárt barlangot felmérte (2. ábra), lefotózta, majd a bánya október l-jén lerobbantotta a barlangot. A szerző hangsúlyozottan említette a kelvirághoz hasonló borsókövek hatalmas tömegét, a rendkívüli cseppkőgazdagságot, valamint a szinte kenhető anyagú, vastag és több méter magas cseppkőoszlopokat. (Mint később kiderült, valószínűleg hegyitejet talált a barlangban nagy tömegben.)
