Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Karbonáthidroxilapatitos ásványparagenezis az Esztramos-hegyről (Szakáll Sándor, Földvári Mária & Dódony István)

A karbonáthidroxilapatit megjelenési formái az Esztramos-hegyen Apatitkiválások az évek során sok feltárásban előkerültek a hegyen. Várhegyi Győző a legdúsabb, legvastagabb apatitos kérgeket 1968-ban, a felső szinten, az öltöző épületéhez közel találta az erősen összetöredezett mészkő repedésrendszerében. Horváth István 1984-ben ugyanezen 312. szint feltárásaiban a felszín alatt 2-3 méterrel talált kalcittal cementált denevércsontokkal kibélelt kis üregeket, melyekben szintén bőséggel megjelentek apatitos kiválások. Várhegyi 1990-ben is talált nagyobb mennyiségben apatitot a legfelső szint meredek falának feltárásaiban A kisebb üregekben megjelenő csontbreccsák jelentős mennyiségű apatitos képződményt tartalmaztak. A szerzők egyike (Sz. S.) 1978 és 1984 között több alkalommal gyűjtött a felső szint kisebb üregeiben apatitkiválásokat, de az előbb említetteknél sokkal kisebb mennyiségben. Legújabban a 295. szint egyik feltárásában találtak miskolci gyűjtők komolyabb apatitos felhalmozódásokat (1. ábra). Fentiek alapján úgy tűnik, hogy az apatitos kiválások elsősorban a legfelső szintekhez kötődnek. 1. ábra. Karbonáthidroxilapatitos feltárás. 295. szint. Fotó: Szakáll S. Fig. 1. Carbonate-hydroxylapatite outcrop 295 level. Photo: Szakáll, S.