Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

A legnagyobb esztramosi barlangok kalcium-karbonát kiválásairól (Kraus Sándor)

3. A Surrantós-barlang Víz alatti oldással kitágult magas, keskeny hasadékhálózat, ami éles sziklabordái és magasba nyúló kürtői miatt még nincs teljesen feltárva. A kőfejtő évtizedekig légaknának használta, ezért a bejárat közelében cm vastagságban porzászlók borítják a falakat és a belsőbb részeken is sokfelé porosak, szürkések a képződmények. A járatok alja mélyen lenyúlik a karsztvízszint alá, a könnyűbúvárok több szakaszt tártak már fel. Az üregképződés során több helyen maradtak vissza limonitos kérgek, melyek a kőzettől ma néhány cm távolságra állnak (3. ábra). Kalcitból álló kiválásai a vízszint rendszeres váltakozását jelző apadási színlők mellett főleg borsókőből és cseppkőből állnak. Nagy felületeken csupaszok a falak, itt a kőzetet átjáró sűrű kalcittelér-hálózat kipreparálódott vonalai díszlenek. A vízfelszínen kiváló vékony kalcithártya ma is látható egyes tórészleteken. A kalcithártya lesüllyedt és a tófenéken felhalmozódott darabjai megvastagodva összenőttek. Ezek a kalcitlemezek gyakoriak a barlang nagy részén, egyedeik vastagsága általában néhány mm. Az apadási színlők nagy felületeket borítanak. Megnyúlt kalcittűkből álló, egymás alatt szabályos távolságra elhelyezkedő kiválás-bordák, amiken a kalcitlemezek is gyakran fennakadtak. Külső peremükön néha önálló szkalenoéderes kristályok nőttek. A borsókövek és a cseppkövek már a légteres időszakban képződtek, beborítva a vízszint kiválásait. Ezek a mai vízszint alatt kb. 1 m mélységig láthatók, tehát a jelenlegi karsztvízszint már magasabb, mint egy régebbi hosszú időszakban volt. Irodalom -References Lénárt L. (1997): Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei. Topogr. Mineral. Hung. , 5, 55-74 (In Hungarian with English Abst.) A szerző címe -Address of the author: KRAUS Sándor Budapest, Ságvári u. 30. 1039