Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei (Lénárt László)

Jánossy D. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Buda­pest. Kalinovits S., Kollár K.A. & Kovács P. (1982): Az FTSK Delfin Könnyűbúvár Szakosztály 1980. évi jelenté­se. In: Beszámoló az MKBT1980. évi tevékenységéről, 115-125. Kessler H. (1973): Szakértői javaslat az esztramosi barlangok (Tornaszentandrás) védelmére. Kézirat (mscr. in Hung). Barlangtani Intézet, Budapest. Kollár K. A. (1979): Az esztramosi Rákóczi-barlangok vízalatti részeinek kutatása. Karszt és Barlang, (1-2), 17-20. Kordos L. (1973): Adatok az Esztramos barlangjainak ismeretéhez. Karszt és Barlang, 7-13. Kordos L. (1974): Az Esztramos barlanggenetikai, hegységszerkezeti és üledékföldtani vizsgálata. Karszt és Barlang, (l), 21-26. Kordos L. (1984): Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Budapest. Kraus S. (in Vidics Z.-né, 1983): Részbeszámoló az Esztramos-hegyi ásatási és természetvédelmi táborról. In: Beszámoló a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulat 1982. évi tevékenységéről, 102-103. Lénárt L. (1983): Javaslat az Esztramoson bányamüvelés során előkerülő cseppkövek, borsókövek, kristályok begyűjtésére, feldolgozására és értékesítésére. Kézirat (mscr. in Hung.), B.A.Z. Megyei Természetvé­delmi Egyesület, Miskolc. OKTH Barlangtani Intézet irattára, Budapest. Lénárt L. (1983): Borsod változatos barlangjai. Búvár, 38 (10), 444-445. Lénárt L. (1990): A bányászati tevékenység során feltárt barlangok okozta környezetvédelmi problémák az Esztramos-hegy en. Környezetvédelmi szakmérnöki diplomaterv, Kézirat (mscr. in Hung). NME, Mis­kolc. Majoros Zs. (1986): Esztramosi barlangok. NME Közleményei. I. sor. Bányászat, 33 (1-4), 189-196. Násfay B. (1974): Az esztramosi Rákóczi-barlangok víz alatti részeinek kutatása. Karszt és Barlang, (2), 83­84. Pantó G. (1956): A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. MAFI Evkönyve, 49 (2), 1-637. Salamon, G. (1989): The stalactite caves of Jósvafö and Aggtelek Field-trip guide. International Congress of Speleology. MKBT, Budapest. Szilvássy Gy. (1965): A Vámőrség Barlangkutató Csoport 1964. évi beszámolója. Karszt és Barlang Tájékoz­tató, (1-2), 16-18. Szilvássy Gy. (1966): A Vámőrség Barlangkutató Csoport 1965. évi beszámolója. Karszt és Barlang Tájékoz­tató, 28-31. Szlabóczky P. (1985): Tornaszentandrási mészkőbánya hidrogeológiai szakvéleménye. Kézirat (mscr. in Hung.). KEVITERV, Miskolc. Takácsné Bolner K. (1987): Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, (1-2), 51-56. Turtegin E. (1997): Az esztramos-hegyi vasércbánya földtani viszonyai. Topogr. Mineral. Hung., 5, 37-50. Vajk H. (1990): Cseppkövek makroszkópos vizsgálata. TDK dolgozat. Kézirat (mscr. in Hung.). NME Kör­nyezetgazdálkodási Intézet, Miskolc. Vájna Gy. (1972): Az esztramosi barlangok. A Tatai Herman Ottó Term.tud. Stúdió Munkái, 2, 161-164. Vájna Gy. (1973): Barlangi kristályok múzeuma. Elet és Tudomány, 28 (5), 206-209. Vájna Gy. (1975): Az Esztramos-hegy barlangjai. Herman Ottó Múzeum Közlem., 14, 125-139. Várhegyi Gy. (1997): Az esztramos hegyi kalcitképződmények genetikája. Topogr. Mineral. Hung., 5, 79-108. Wallacher L. (1981): Az esztramosi „Földvári"-barlang képződményeinek vizsgálata. Kézirat, (mscr. in Hung.). NME Földtani Intézete, Miskolc. A szerző címe - Address of the author: LÉNÁRT László Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék Miskolc-Egyetemváros 3529

Next

/
Oldalképek
Tartalom