Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Előszó (Salamon Gábor)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. V. 5-6. Miskolc, 1997 ELŐSZÓ Preface of the Director of Aggtelek National Park Az Esztramos, ez a különös hangzású név sok magyar ember számára ismerősen cseng. Az Esztramos-heggyel a hetvenes évek második felében, majd megújuló hullámokban később is elég sokat foglalkozott a sajtó. A hegy hírét és problémáit egyaránt a több száz éve itt művelt bányászatnak köszönheti. Sőt értékeinek egy részét is, amenynyiben a bányászkodással kapcsolatos tárgyi emlékekre, ipartörténeti érdekességekre gondolunk. Az Esztramos-hegy a természetvédelem állatorvosi lova. A Rákóczi-barlang megtalálása óta eltelt négy évtized alatt a gazdálkodás és értékmegőrzés ellentmondásai, a bányászat mint értékfeltáró és értékpusztító tevékenység paradoxona, a rövidtávú és szűk csoportok javát szolgáló gazdasági érdekek népgazdasági, majd nemzetgazdasági érdekké való felértékelése a természetvédelemmel foglalkozó szakmai körök nemzedékei számára jelentett iskolát. Az utóbbi negyven év a bányászatban érdekeltek és a természetvédelmi szervek között megkötött rossz és jó kompromisszumok egész sorát szolgáltatta. Sajnálatos, hogy mire az együttélés ésszerű és elfogadott játékszabályai kialakultak, a mészkőbánya és vele együtt a hegy a privatizáció állatorvosi lovává is vált. Csak egy adat a végeredményről: a bányászkodásra még alkalmas, megfelelő infrastruktúrával bíró hegyet felszámolási eljárás során nem egészen harmincmillió forintért értékesítették, majd a kirabolt és kirabolni hagyott, ebek harmincadján lévő bányára hatvanmillió forint jelzálogot jegyeztek be, felét egy felszámolás alatt álló cég javára.... Az Esztramos mindezek dacára létezik, nem is akármilyen értékek hordozójaként. Megmaradt északnyugati oromzata és északi lejtője unikális növényzetet őriz, az egykori Flórián-vasércbánya vágatrendszerének nagy része még mindig bejárható, az innen származó ásványok nagy része magán- és közgyűjteményekben hozzáférhető. A barlangok közül is megmaradt néhány - közülük négy fokozottan védett - némelyikük a csodával határos módon ép állapotban. Nemcsak jogi tanulságokkal járt számunkra az Esztramosért folytatott küzdelem, hanem a természetvédelem ideológiáját mélyen meghatározó szakmai tanulságokkal is. Az itteni munka során, a hegy jövőjét, további sorsát érintő viták során fogalmazódott meg a természetvédelem legfontosabb alapgondolata: az információveszteség minimalizálásnak elve. De ugyancsak itteni megerősítést nyert az in situ elv. A barlangi képződmények csak keletkezési helyükön igazán informatívak. Ezen elvek tükrében kell üdvözölnünk minden olyan kezdeményezést, amely az Esztramosra vonatkozó eddigi ismeretek, információk összegyűjtésére és közreadására törekszik. Ilyen ez a kötet is, amely természetesen nem törekszik teljességre - elsősorban a földtani, ásványtani, és részben a barlangtani információkat hivatott összefoglalni - de annak igen jelentékeny szeletét képviseli, és mint az első kizárólag az Esztramossal foglalkozó monografikus mű különös jelentőséggel bír. Az Esztramos ugyanis nemcsak egyszerűen egy értékekben gazdag hegy, hanem jelkép is. Jelképe annak az értelmetlen iparosítási politikának, amely alapjaiban rázta meg és alakította át a Bódva-völgy, sőt az egész megye létformáját, és annak a nemtörődöm privatizációs politikának, mely