Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasércbánya földtani viszonyai (Turtegin Elek)

A részletes mineralógiai vizsgálatok az alábbi ásványok jelenlétét mutatták ki korszerű anyagvizsgálati módszerek felhasználásával (Szakáll, 1991; Szakáll & Kovács, 1997): Szulfidok • Bornit • Galenit • Cinnabarit • Covellin • Kalkopirit • Kalkozin • Pirit • Tetraedrit • Oxidok: • Goethit • Hematit • Kvarc • Kuprit Az esztramosi hidrotermás-metaszomatikus érc keletkezését két - időben elkülönülő - fázishoz köthetjük: Hematitos-vaskarbonátos fázis : Ebben a fázisban képződött a hematit és sziderit, valamint a szulfidok egy része. A sziderites metaszomatózis a rudabányai és martonyi előfordulásokkal ellentétben itt elsősorban a mészkövet érte. Ennek oka, hogy az epimetamorf steinalmi mészkő átkristályosodottsága és helyenkénti erős töredezettsége kedvezőbb „befogadó szerkezetet", jóval nagyobb fajlagos felületet biztosított a metaszomatózist kiváltó hidrotermáknak, mint a szerkezeti hatásokat kevésbé „megszenvedő" dolomit. A metaszomatózis csak a hasadék (érctest) közvetlen közelében ment végbe a klasszikus kiszorításos formában. Az érctesttől távolabb sűrű erek formájában jelentkezik a sziderit és az ankerit. Az elsődleges sziderit jelentőségét a korábbi leírások alábecsülték, mennyiségét nem tartották számottevőnek. Megfigyeléseink alapján az ércesedésben a szideritnek jóval nagyobb szerepe volt. Ezt támasztja alá a hozzáférhető feltárások limonitos ércanyagában gyakran felismerhetően megőrződött pátos szövet. Ugyancsak jelentős mennyiségű szideritre enged következtetni az érc viszonylag nagy mangántartalma. Az egykoron sziderithez kötődött mangán a mélyebb szintek sötétbarna-fekete színű limonitos ércanyagában dúsul. Karbonátok: • Ankerit • Azurit • Dolomit • Kalcit • Malachit • Sziderit Szulfátok: • Barit • Gipsz Szilikátok: • Iliit • Kaolinit