Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)
Az esztramos-hegyi vasércbánya földtani viszonyai (Turtegin Elek)
0 200 m 4. ábra. Az Esztramos földtani szelvénye (Less Gy. alapján) Jelmagyarázat a 3. ábránál Fig. 4. Geological profilé of the Esztramos (after Gy. Less) Legend as in Fig. 3 Balogh & Kovács (1977) korábbi álláspontját, miszerint az Esztramos rétegsora átbuktatott (4. ábra). A képződmények átalakultsági fokának meghatározására Árkai (1981) illitkristályossági és vitrinitreflexiós vizsgálatokat végzett. A vizsgálatok eredményeit a Conodonták színváltozása alapján készített metamorfízáltsági index felhasználásával Árkai & Kovács (1986) értékelte. Megállapították, hogy a kristályos mészkő és a tűzköves mészkő, valamint az utóbbi fedőjében található agyagpala (Tornaszentandrási Agyagpala Formáció - 'T^ 0 ™) közepes nyomás mellett epizónás metamorfózist szenvedett. A fenti adatok alapján az Esztramos fő tömegét adó kristályos mészkövet (Steinalmi Mészkő Formáció - ^T2 amsusi ) és az abból kifejlődő DNy-i tűzköves mészkövet (Szentjánoshegyi Mészkő Formáció - shj^anisusi-kami^ valamint az agyagpala összletet (Tornaszentandrási Agyagpala Formáció - t Tj^ arni ) a Tornai-sorozatba helyezték. A hegy ENy-i oldalában található sötétszürke dolomitot nem metamorf szövete és mikrofáciese alapján a Bódvai-takaró gutensteini dolomitjával azonosítják (Gutensteini Formáció - gT 2 anisusi ) (Less et al, in press). A mészkőbánya ÉK-i részén az alsó bányaudvar (»280 m tszf.) Ny-i fala 1993 őszén 20-35 cm vastag tufa-vulkanoklasztit betelepülést tárt fel a kristályos mészkőben. A zöldesszürke, agyagásványosan bontott, erősen töredezett, palásodott réteg a steinalmi mészkővel együtt gyűrődött. A vulkánitokat a külső seifen, a karbonátos plató környezetében lejátszódott anisusi savanyú-intermedier magmatizmushoz köthetjük. A vízszint alatt felhalmozódott piroklasztit erős halmirolitikus bomláson ment keresztül - agyagásványosodott - majd az epizónás metamorfózis hatására palásodott. 3. Ercföldtani, ércteleptani viszonyok Az esztramosi vasérc-előfordulás bányaföldtani viszonyairól legutoljára 1956-ban jelent meg leírás Pantó G. rudabányai monográfiájában. Időközben lezárult a Magyar Állami Földtani Intézet aggtelek-rudabányai-hegységi térképezési programja. Az általános