Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasércbánya földtani viszonyai (Turtegin Elek)

1, ábra. Az Esztramos vasérctelepe Maderspach (1880) szerint a: kőszénmész, b: werfeni pala, c: vaskő d: dolomit, e: kagylómész, f: felső triászmész Fig. 1. The Esztramos iron ore deposit after Maderspach (1880) a: Carboniferous limestone, b: Werfenian shale, c: iron ore, d: dolomite, e: Muschelkalk, f: Upper Triassic limestone 2. ábra. Pálfy (1924) földtani szelvénye az Esztramosról 1 : karbon agyagpala, 2: karbon mészkő, 3: werfeni pala, 4: kampili mészkő, 5 : triász mészkő és dolomit Fig. 2. Geological profilé of the Esztramos after Pálfy (1924) 1: Carboniferous shale, 2: Carboniferous limestone, 3: Werfenian shale, 4: Campilian limestone, 5: Triassic limestone and dolomite Új szakaszt nyitott a hegység földtani megismerésében Balogh K. és Pantó G. munkássága. Balogh (1950, 1953) rendszeres felvételi munkájával területről területre haladva egységes szintézisbe foglalta a tájegység földtanát. A pontos, aprólékos térképezés és a módszeres kövületgyűjtés segítségével sikerült kimutatnia az Aggteleki- és Rudabányai-hegység rétegtana és felépítése közötti főbb különbségeket. Az aggteleki és rudabányai kifejlődés kapcsolatát az Esztramos világos, kristályos mészkövén keresztül képzelte el. Megállapította, hogy a kristályos mészkő és a DNy-i hegyoldal barna, sárga tűzköves mészköve összefügg egymással. A tűzköves mészkövet az akkori ismeretek alapján a ladiniba sorolta. A világos, kristályos mészkövet az Aggteleki-hegység wettersteini mészkövével azonosította. Pantó (1948, 1956) munkásságának súlypontjában az ércesedések vizsgálata volt. Három ércesedési típust különített el: - hidrotermás-metaszomatikus ércek (esztramosi ankerit); - elsődleges magmás kiválások (esztramosi hematiterek); NW