Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy számítógépes térbeli ábrázolása természetvédelmi feladatok megoldásához (Kovács Zsolt)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. V. 145-148. Miskolc, 1997 AZ ESZTRAMOS-HEGY SZÁMÍTÓGÉPES TÉRBELI ÁBRÁZOLÁSA TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Three-dimensional computer modelling of the Esztramos Hill as a help for the solution of the problems of environmental protection KOVÁCS Zsolt Abstract: Iron ore and limestone mining and quarrying has been characteristic for the Esztramos Hill for centuries. During this activity a nearly one kilometer long adit-system and an open pit limestone quarry of several levels was cut in the hill. The original landscape has been highly modified, the mining levels, slopes, waste rock piles have made the sight unpleasant. Beside their negative effects, the mining operations revealed unique natural values (caves, occurrences of minerals and fossils). The threedimensional computer modelling gives an opportunity to present the altered environment and to plan recultivation. The figures below are photorealistic pictures by AutoCAD program by digitalization of topographic maps. Összefoglalás: Az Esztramos-hegyen évszázadokon keresztül vasércbányászat és századunkban mészkőbányászat folyt, melynek során a hegy belsejében közel 1 km tárórendszer, a hegy tetején pedig többszintes mészkőbánya jött létre. A táj jelentősen átalakult, fejtési szintek, rézsűk, meddőhányók létesültek, melyek a tájképet kedvezőtlenül alakították. A bányaműveletek negatív hatásaik mellett egyedülálló természeti értékeket is feltártak (barlangok, ásvány- és őslénytani lelőhelyek). Az átalakított környezet bemutatásához, a tájrendezés tervezéséhez nyújthat segítséget számítástechnika által lehetővé tett térbeli ábrázolás. A bemutatott ábrák a rendelkezésre álló szintvonalas térképek digitalizálása alapján AutoCAD programmal létrehozott fotorealisztikus (fényképi hűségű) megjelenítések. Bevezetés A Tornaszentandrás és Bódvarákó között emelkedő Esztramos-hegyen (AggtelekRudabányai-hegység) századunkban jelentős volumenű vasérc- és mészkőbányászat folyt. Az 1928-ban, a Diósgyőri Állami Vasgyár által kezdett ipari méretű vasércbányászat során közel 1 km-nyi érckutató vágat létesült a hegy triász időszaki mészkő- és dolomittömegében. Az érckitermelést 1951-től a hegy 380 m tszf.-i magasságú csúcsán nyitott, az Ózdi Kohászati Üzemek számára mészkövet termelő külfejtés váltotta fel, melynek működése 1996 óta szünetel. A bányászati tevékenység során az eredeti környezetjelentősen átalakult. A hegy tetőrésze 30-80 méterrel alacsonyabb lett, bányaszintek, fejtési rézsűk, meddőhányók, építmények létesültek, amelyek a táj esztétikai értékét csökkentik, s környezeti problémákat (zaj, por, szennyezések) okozhatnak. Az Esztramos-hegyen a bányászat eredményeképpen addig ismeretlen természeti értékek (ásványlelőhelyek, barlangok, karsztüregek üledékkitöltései, fosszíliák) is ismertté váltak. Mind a táróbányászat, mind a külfejtés feltárt természeti szépségben és értékben egyedülálló karsztüregeket. A területen összesen 1700 m hosszban megismert 52 barlang közül a bányászati robbantások során tárult fel 41 üreg, melyek összes ismert hossza 1600 m. A felső mészkőbányában 23 barlang vált ismertté (760 m), melyek közül a további mészkőtermelés során 18 semmisült meg. A helyi bányászat történetén végigvonul ez a kettősség, hogy ezen természeti értékek megismerését a bányaművelés tette lehetővé, ugyanakkor az ipar számára szükséges nyersanyag kitermelése során veszélyeztette, sok esetben meg is semmisítette (lefejtette) a megismert objektumokat.