Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasérctelep ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Karbonátok Ankerit Számos szerző említi ebben a században, még sincs eddig vizsgálati bizonyíték jelenlétére. Valószínűleg mindenki a halványbarna karbonátos repedéskitöltéseket nevezte ankeritnek. Pantó (1956) szerint: „az ércesedést kísérő hasadékok mészkőfala az okkeres átitatódás révén barnavasércnek (ankerit) minősül." Az ankerit névnek ebben az esetben sincsen pontos ásványtani tartalma. Turtegin (1991) számos alkalommal említi bővebb vizsgálatok nélkül a tárók feltárásaiban erek formájában, vagy: „ ... a II. szinti külfejtés ÉNy-i falán helyenként »cseppkőkéregszerű« ankerites bevonatok ... a DK-i falán helyenként cseppkőlefolyás szerű ... formában." Az esztramosi karbonátok félmennyiségi mikroszondás elemzése során magunk nem találtunk ankerithez közelállót. Jelenléte részletesebb - több mintán alapuló vizsgálattal - valószínűleg kimutatható lesz, ezt azért feltételezzük, mert legújabb mikroszonda-elemzéseink során Rudabányán és Martonyiban egyaránt megtaláltuk. Azurit A réztartalmú szulfidok bomlásából képződött mind a vasércbánya vágataiban, mind a külszín rézindikációiban. Először Kiss (1982) tett említést róla. Eddig csak porszerű vagy kéregszerű megjelenésben került elő, általában malachit és goethit kíséretében. Dolomit Az V. szinten a század elején külfejtéssel bányászták a dolomitot, melyet kalciterek járnak át. Turtegin (1991) az V. szint 15. vágatfolyóméterében egy dolomittelér röntgendiffrakciós vizsgálatával a dolomit mellett pár %-nyi mennyiségben kvarcot és muszkovitot mutatott ki. Magunk is számos esetben kimutattuk a röntgendiffrakciós vizsgálatok során a vasérctelep telérkitöltéseiben; jelenlétét félmennyiségi mikroszondaelemzésekkel is alátámasztottuk. Az V. szint felhagyott külfejtésében megtalálható krémszínű tömegeit nemegyszer fehér kalciterek járják át. Ritkán a breccsás szerkezetű dolomitos tömegeket cementálja a fehér kalcit. Kalcit Maderspach (1880) említi, hogy a barnavasércben: „az üregekben mészpát mindenféle színezetben és kristálycsoportban látható". Zimányi (1905) szerint a limoniton „vannak a fehéres Calcit-kristályok, még pedig vagy az e{0112} vagy egy másik negatív romboéder, a mely talán f{0221} vagy ehhez közel áll. (...) A kristályok nagysága 3-5 mm közt változik." 0112 9. ábra. Kalcit kristály formái. V. szinti külfejtés Fig. 9. Forms of a calcite specimen; Level V, open pit