Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasérctelep ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Kalkozin Covellinnel együtt fordult elő kalkopirit-bornit szegélyén, azok mállásából képződve. Pirit Csupán mm alatti xenomorf szemcsék formájában található a nagyobb rézszulfidos foltok környezetében. A vasércbánya vágataiból származó karbonátos mintákban elszórtan mm alatti pentagondodekaéderes, ritkábban hexaéderes kristályokban figyelhető meg, melyek az esetek nagy részében már goethitté mállottak. Ugyanilyen formában számos külfejtésben megtalálhatók mészkőben benn-nőtt kristályai. Tetraedrit Turtegin (1991) kérdőjellel tesz említést róla. Először Szakáll (1991) észlelte bizonyosan az V. táróban, a bariterek malachitos-cinnabaritos anyagában mikroszondás vizsgálatok során. Az EDX-elemzés alapján a fekete szemcsékből Cu, Fe, Sb, S, valamint kis mennyiségben As, Zn és Hg volt kimutatható. Szinte az egyedüli szulfidreliktum a bariterekben, 40-300 pm-es szemcsékben fordul elő ritkaságként (5. ábra). A tetraedrit szemecskéinek mállási szegélyét minden általunk észlelt esetben cinnabaritpettyekkel hintett malachit, illetve olykor azurit alkotja. Ennek alapján a baritban lévő gyakori malachit-azurit-cinnabaritfoltok tetraedrit mállásából származhatnak. A tetraedritet idiomorf kristályokban nem sikerült megfigyelnünk. Oxidok Goethit A hematit mellett a Wolf (1869) által - még „limonit" néven - elsőnek említett ásvány. Az érctelep fő ércének, a barnavasércnek uralkodó ásványa, a bányászat tárgyát képezte a legtöbb időszakban. Wolf szerint a limonittömegek sok kalcitot tartalmaznak. A dolomitos mészkőben lévő limonitról azt is megjegyzi, hogy abban sok barit található. Legnagyobb mennyiségben az elsődlegesen keletkezett karbonátokból, elsősorban szideritből, oxidáció útján jött létre, amit a limonitos érc szövetének vizsgálata során Turtegin (1991) is megfigyelt: „A II. szint II/1-es tárójában az összetöredezett mészkőben hasadékok-repedések mentén jelenik meg az uralkodóan goethitből álló oxidos érc. Az érc helyenként 80-120 cm széles, likacsos szerkezetű, egyes darabjain a pátos szövet jól felismerhető". Nedveskémiai elemzésének eredménye tömeg%-ban (Turtegin, 1991): Fe

2

0

3 79,10 FeO 0,17 MnO 2,12 Mn0

2 1,28 P2O5 0,02 ZnO 0,32 BaO 0,46 Si0

2 2,41 A Turtegin (1991) és magunk által számos limonitos ércpéldányon elvégzett röntgendiffrakciós vizsgálat szerint a limonitos érc uralkodó ásványa minden esetben a goethit, a lepidokrokitot nem lehetett kimutatni. A goethit ritkán vaskobak jellegű kérgekként, fekete, vagy sötétbarna, gömbös-vesés halmazokként jelenik meg. Itt említjük meg, hogy Pantó (1956) lepidokrokitváznak nevezett egy sejtes-kérges limonit megjele-