Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)
Az esztramos-hegyi vasérctelep ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. V. 131-144. Miskolc, 1997 AZ ESZTRAMOS-HEGYI VASÉRCTELEP ÁSVÁNYAI Minerals of the Esztramos Hill iron ore deposit SZAKÁLL Sándor és KOVÁCS Árpád Abstract: The iron ore deposit of the Esztramos Hill fits well into the series of the hydrothermal-metasomatic iron ore deposits located between Uppony and Martonyi (North Hungary) by its geochemistry and mineralogy, while the geometry of the deposits differ, mainly because of the different premineralization tectonic setting. The primary hematite-(magnetite)-siderite ores, partly accompanied by sulphide-barite-siderite paragenesis, altered to goethite during intesive oxidation. For decades, the mining was based on the limonite ore. The present study focuses on the primary and secondary minerals of the deposit. Összefoglalás: Az esztramosi vasérctelep vizsgálataink szerint - ásványparagenezisét és elemösszetételét tekintve - jól illeszkedik az Uppony és Martonyi között ismert hidrotermás-metaszomatikus vasérctelepek sorába. Teleptani szempontból van közöttük lényeges különbség, amennyiben az Esztramoshegyen elsősorban a triász mészkő és dolomit tektonikai zónájához kötődik egy eredetileg hematitos(magnetites)-sziderites, alárendelten szulfidos-baritos-sziderites ércesedés, melynek túlnyomó része az oxidáció következtében goethitté alakult. A limonitos és időszakonként az ún. ankerites érc képezte a bányászat alapját évszázadokon keresztül. Jelen tanulmányban ásvány faj ónként bemutatjuk az ércesedés elsődleges és másodlagos ásványait. Külön felhívjuk a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek azt bizonyítják, hogy az esztramosi vasérctelep genetikája nem tér el lényegesen a térségben található többi ércesedésétől. Vizsgálati módszerek A vizsgálatok első fázisában fénymikroszkóppal az egyes ásványfázisok elkülönítése történt meg. Ezt indokolt esetben műszeres vizsgálatok követték, melyek az EDX- és SEM-vizsgálatokkal kezdődtek és általában röntgen-pordiffrakciós mérésekkel folytatódtak. Az elektronmikroszondás és pásztázó elektronmikroszkópos észlelések a Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékén, a röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok az ELTE Ásványtani Tanszékén, a Magyar Állami Földtani Intézetben, és a MOL RT. Röntgen Laboratóriumában készültek. A mérési körülmények: Miskolci Egyetem (ME), Fémtani Tanszék, SEM-EDX: AMRAY 1830Í, EDAX 9900, 20 kV gyorsítófeszültség, 10~ 10 A mintaáram, SiLi-detektor, W-katód. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Ásványtani Tanszék, röntgen-pordiffrakciós v.: SIEMENS D500 diffraktométer, CuK a-sugárzás, grafit monokromátor, 41 kV gyorsítófeszültség, 20 mA csőáram, 1, ill. 2°/min goniométersebesség. MOL Rt. Olaj- és Gázipari Laboratórium, Röntgen Laboratóriuma: PHILIPS PW 1820 diffraktométer, CuK a-sugárzás, grafit monokromátor, 40 kV gyorsítófeszültség, 30 mA csőáram, léptetés 0,05°/sec. Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), Röntgen Laboratóriuma: PHILIPS PW 1710 diffraktométer, grafit monokromátor, CuK a-sugárzás, 40 kV gyorsítófeszültség, 30 mA csőáram, léptetés 0,04°/sec. Vizsgálati eredmények Szulfidok Bornit A 280-as szint bányaudvarán mészkő repedéseiben talált réz-szulfidos erek egyik alkotója. Kalkopirittel együtt maximum 1 cm-t elérő foltokban jelenik meg. Mállást alig mutat, csak a szélén és a repedések mentén alakult kalkozinná és covellinné (1. ábra).
