Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)
Adalékok az esztramos-hegyi kalcitkristályok genetikájához: fluidzárvány-vizsgálatok (Gatter István)
A gáznemű alkotókat figyelembe véve a mélység felé haladva az oldott oxigén és nitrogén mennyisége csökken, párhuzamosan az oldatok oxigénfugacitásának csökkenésével. A gáznemű alkotók általában a CH 4-C0 2-N 2 modellel jellemezhetők. A nem vizes (illetve a vízzel nem elegyedő) fluidumok alapvetően a szerves anyagok maturációjából (éréséből) származnak, amit esetenként H 2 S és N 2 kísér (Mullis, 1979). 3. A minták vizsgálata 3.1. Optikai megfigyelések A mikroszkópos vizsgálatok az ásványok szöveti sajátságairól, illetve a folyadékzárványok jelenlétéről vagy hiányáról nyújtanak információt. A zárványok szöveti-genetikai értékelése nagyon fontos a vizsgálati eredmények értelmezése szempontjából. A folyadékzárványok elhelyezkedési viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy a folyadékzárvány a bezáró ásvánnyal egyidőben képződött, vagy azután záródott be. Sőt, igen részletes megfigyelésekkel elkülöníthetők a különböző zárványgenerációk is. Ha a folyadékzárvány a befogadó ásvány képződése során záródott be, akkor elsődlegesnek (primernek) nevezzük, ha az ásvány keletkezése után összeforrt repedések mentén záródott be, akkor másodlagos (szekunder) típusú. Az irodalom megkülönböztet ezenkívül úgynevezett „álmásodlagos" (pszeudoszekunder) zárványokat is, melyek a befogadó ásvány növekedése során az összeforradt repedések, törések mentén záródtak be. (Roedder, 1984). A vizsgálatok céljára szabad szemmel átlátszó, illetve erősen áttetsző példányokat válogattunk ki, majd a mintákat nagy törésmutatójú folyadékba merítve drágakő mikroszkópban szelektáltuk tovább. 3.1.1. A zárványtípusok leírása A minták jelentős része nem tartalmazott értékelhető fluidzárványokat, illetve zárványpopulációkat. A megfigyelt objektumok megjelenése léces-lemezes, cső- vagy zászlószerű, bizonytalan körvonalú; általában a romboéderlapokkal párhuzamos elrendezésben. Méretük általában 20-100 um (12083, 12227 minták), illetve 5-10 pm (16110 minta, elszórt izometrikus formájú zárványok). A megfigyelt zárványtípusok a következők (1. ábra). Szilárd krisztallitok Egyes mintákban a romboéder, illetve a szkalenoéder szerinti növekedési felületeken feltehetően elsődleges, 1-5 pm-es, illetve a mikroszkóp felbontási határa alatti méretű, izometrikus, felhőszerű objektumok észlelhetők. Esetenként eltérő orienSZ - szilírd krisztallit / solide crystallite F+G - folyadék-gáz / fluid-gas; F - folyadék I fluid 1. ábra. A zárványok idealizált elhelyezkedése Fig. I. Idealized sketch of the inclusions
