Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Adalékok az esztramos-hegyi kalcitkristályok genetikájához: fluidzárvány-vizsgálatok (Gatter István)

ADALÉKOK AZ ESZTRAMOS-HEGYI KALCITKRISTALYOK GENETIKÁJÁHOZ: FLUIDZÁRVÁNY-VIZSGÁLATOK On the fluid inclusion characteristics of the calcite crystals from Esztramos Hill GATTER István Abstract: Fluid inclusion studies had been made on grown-up calcite crystals originated from the calcite veins filling the fissures of Mesozoic limestone accompanying hydrothermal mineralizations and from the calcite lining of carstic cavities of Esztramos Hill. The average precipitation temperature of calcite could not exceed the 60-70 °C, the thermal maxima of the calcite-bearing fluid should fix around 120 °C on the basis of the fluid inclusion studies. The salinity of the fluids were low, around 0.18 to 0.35 equ.wt%, which suggest the predominance of the meteoric water. Due to the fluid inclusion evidences, the examined calcite precipitations formed under epi-telethermal temperature regime in deep carstic environment. Összefoglalás: A tornaszentandrási Esztramos-hegy és környezetében lévő hidrotermás nyomokat kísérő, a mezozóos mészkő repedéseiben található kalcitteléreknek, illetve a karsztos üregek fenn-nőtt kalcitkristályokkal borított bekérgezéseinek anyagából fluidzárvány-vizsgálatok készültek. A válogatott, fenn-nőtt kalcitpéldányokon végzett fluidzárvány-vizsgálatok alapján a kiválások átlagos hőmérséklete nem haladhatta meg a 60-70 °C-ot, a maximális kiválási hőmérséklet 125 °C-ban rögzíthető. A fluidumok sótartalma (szalinitása) igen kicsi (0,18-0,35 NaCl ekvivalens tömeg%), ami a meteorikus (csapadékból származó) víz túlsúlyára utal. Az adatok alapján a vizsgált kalcitkiválások epiteletermás hőfokú, fedett karsztvizekből képződtek. 1. Bevezetés A tornaszentandrási Esztramos-hegyen és környezetében régóta ismertek hidrotermás-metaszomatikus eredetű vasércdúsulások és egyéb hidrotermás nyomok (Koch et al, 1950). Ezen cikk keretében a szerző megpróbál rávilágítani a mezozóos mészkő repedéseiben levő kalcittelérek üregeiben, illetve a karsztos üregek fenn-nőtt kalcitkristályokkal borított bekérgezéseinek fluidzárvány-vizsgálati adataiból leszűrhető genetikai sajátságokra. A miskolci Herman Ottó Múzeum ásvány gyűjteményéből származó 10 db vizsgált minta kristályai változatos morfológiai felépítésűek (1. Függelék). Uralkodnak a nyúlt romboéderek és szkalenoéderek (Gatter & Magdó, 1997). A lelőhelyen aggregátumszerű, zónás felépítésű erek, telérek, változatos alakú cseppkőképződmények is tanulmányozhatók. A mintaválogatás szempontja elsősorban a fluidzárvány-vizsgálatokra való alkalmasság volt. A mintaanyag közel sem tartalmazza a lelőhely teljes paragenetikai szukcesszióját, így a vizsgálati eredmények értelmezésénél megfelelő óvatossággal kell eljárni! 2. Az alkalmazott módszer A folyadékzárvány-vizsgálati technika az 1960-as évek végén indult végleges hódító útjára a földtudományokban (Roedder, 1967). Elsősorban a bizonytalan