Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
Köszönettel tartozunk Székyné dr. Fux Vilma professzornőnek (KLTE Ásvány- és Földtani Tanszék) Sz. S. témavezetőjének, a doktori értekezés elkészítésének inspirálásáért, a munka kidolgozásához nyújtott hasznos tanácsaiért. Egyben itt köszönöm meg (Sz. S.) akkori munkahelyi vezetőmnek, dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgatónak, hogy mindenben megadta a segítséget az értekezés elkészítéséhez. Néhány röntgen-pordiffraktométeres vizsgálat újabban a MOL Rt. Röntgenlaboratóriumában (Budapest) és a Bay Zoltán Intézet Röntgenlaboratóriumában (Budapest) készült, a mérések elvégzéséért ezúton is köszönetet mondunk Margiticsné Sipőtz Éva és Sajó István kutatóknak. Irodalom - References Böckh, H. (1867): Die geologischen Verhaltnisse des Bükk-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. Jahrb. Geol. Reichsanst., 17, 225-242. Felix J. (1884): Magyarország faopáljai palaeophytologiai tekintetben. Magy. Kir. Földi. Int. Évkv., 1, 1-42. Fichtel, J.E. (1791): Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. I— II. Wien: Kurzböck. Filep M. (1984): A Szerencsi-dombvidék vulkáni utóműködéseinek vizsgálata. Szakdolgozat, kézirat. Debrecen, KLTE. Földvári A. (1938): Jelentés báró Vay Miklós golopi birtokterület hasznosítható nyersanyag (kaolin) vizsgálatairól. Kézirat. Budapest, MGSZ Adattár. Földváriné Vogl M. (1968): Az országos területi ritkafém-kutatás 1967. évi eredményei. M. Ali. Földt. Int. Évi Jel, 7967,303-313. Frits J. (1950): Előzetes jelentés a monoki bentonit előfordulásáról. Kézirat. Budapest, MGSZ Adattár. Greguss P. (1967): Fossil Gymnosperm woods in Hungary from the Permian to the Pliocene. Budapest: Akadémiai kiadó. Gyarmati P. (1977): A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa. M. Áll. Földt. Int.. Évkv., 58, 1-195. Gyarmati P. (1981): Tokaji-hegységi alunit- és ércprognózis. Kézirat. Budapest, MGSZ Adattár. Gyarmati P. & Zelenka T. (1968): Tállya. Magyarázó a Tokaji-hegység földtani térképéhez. 25 000-es sorozat. Budapest: MÁFI. Hazslinszky F. (1886): A Tokaj-Hegyalja viránya. Math. Term.tud. Közlem., 4, 105-143. Hoffer A. (1925): Geológiai tanulmány a Tokaji-hegységből. A debreceni Tisza István Tud. Társ. Honismertető Biz. Kiadv., 2 (1), 1-40. Hoffer A. (1926): A Szerencsi-sziget geológiai viszonyai. Kézirat. Debrecen. Hoffer A. ( 1934): A nemesopál új lelőhelye Magyarországon. Term.tud. Közi., 66, 569-573. Hoffer A. (1937): A Szerencsi-sziget földtani viszonyai. Tisia, 1(2), 1-307. Horváth E. (1954): A megyaszói Csordáskút kovásodott fatörzseinek vizsgálata. Bot. Közlem., 45(1-2), 141150. Horváth E. (1964): Adatok a növények fosszilizációjának kérdéséhez. Savaria, 2, 17-31. Jávorka S. (1957): KitaibelPál. Budapest, Akadémiai kiadó. Koch S. (1966): Magyarország ásványai. Budapest: Akadémiai kiadó. Koch S. (1985): Magyarország ásványai. 2., átdolg. kiadás (Mezősi J. szerk.) Budapest: Akadémiai kiadó. Mátyás E. (1965): Az Ond-bábavölgyi kaolinelőfordulás összefoglaló jelentése és készletszámítása. Kézirat. Budapest, OÉÁ. Mátyás E. (1968): A Szerencs-feketehegyi kálitufa- és kaolinelőfordulás összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása. Kézirat. Budapest, OÉÁ. Mátyás E. (1969): Hydrothermal mineral parageneses in some fields ofpostvulcanic activity. IXth Congress of CBGA VI. Mátyás E. (1978): A Tokaji-hegység ércindikációi. Kézirat. Budapest, OÉÁ. Molnár J. (1958): Jelentés a Szerencsi Szigethegység középső részének 1958. évi földtani újratérképezéséről. Kézirat. Budapest, MGSZ Adattár. Molnár F. & Takács J. (1993): Az erdőbényei Mulató-hegy S i02-ásványai. In: Papp G., Szakáll S. & Weiszburg T. (szerk.): Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai. ÍTopogr. Mineral. Hung. 1/ Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 19-40. Müller-Stoll, W.R. & Mädel, E. (1957): Über tertiäre Eichen-Hölzer aus dem pannonischen Beckens. Senckenbergiana Lethaea., 38, 121-168.
