Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
üreg falán 1-2 mm átmérőjű, tűs-sugaras halmazokban is megfigyeltük. Kimutatása EDX-elemzéssel történt. Az antimonit társaságában kvarc, hematit és színtelen, 1 mm-t elérő baritkristályok jelentek meg. Cinnabarit Finom hintések, illetve átitatódások formájában - a fehér kvarcitot foltokban vagy sávokban pirosra színezve - jelent meg a Zsebrik csúcsán. Kíséretében olykor apró szemcsés halmazokban piritet észleltünk. A legyesbényei ércindikációban mikroszondás vizsgálattal néhány 10-20 pm-es cinnabaritszemcsét figyeltünk meg, elsősorban a halványzöld aluniterekhez kapcsolódva. Galenit Az Abaújszántó 5. és 10. sz. fúrásokban a repedéskitöltésekben jelent meg. Az 5. sz. fúrásban - 52,6 m és 53,4 m között - emellett a sötét színű, agyagos közbetelepülésekben is megfigyelték (Pentelényi, 1968). Az agyag ólomtartalma 6,05% volt. Az Ond 5. sz. fúrásból Mátyás (1965) említette, közelebbi adatok nélkül. A Fuló-hegy keleti oldalán, a szürke markazit- és pirithintéses kvarcitban mikroszondás vizsgálattal 40-150 um-es szemcsékként mutattuk ki, barittal mindig szoros összenövésben (1. ábra). 1. ábra. Galenitszemcsék (fehér) barittal (szürke) és lemezes markazittal. Fulóhegy. Visszaszórt elektronkép Fig. 1. Galena grains (white) with barite (grey) and lamellar marcasite. Fuló Hill. BSE image Markazit Több szerencsi vízkutató fúrásból említi piroklasztikumokból finom hintések formájában Hoffer (1937). Az abaújszántói érckutató fúrásokból is előkerült Pentelényi (1968) szerint. A Fuló-hegy szürke kvarcitja sűrűn hintett 1 mm-t elérő táblás markazitkristályokkal (1. ábra). Ezt 5-20 pm-es méretű piritkristályok és a markazittal szoros összenövésben barit, ritkábban galenit kíséri. A Süveges-hegy csúcsán riolit üregeiben tridimiten fenn-nőve ritkán 1-2 mm-es barna, dárdakovand megjelenésű kristályok figyelhetők meg, melyek markazit utáni goethit pszeudomorfózák lehetnek.