Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

Bevezetés és földrajzi áttekintés (Szakáll Sándor)

Földrajzi áttekintés A Tokaji-hegység délnyugati részén elhelyezkedő, attól a Szerencs-patak völgye által elválasztott - 200-250 méter átlagmagasságú - területrészt, melyet nyugat felől a Hernád határol, Szerencsi-dombságnak nevezzük (2. ábra). A régebbi földtani irodalomban használták a területre a „sziget", „szigetország", „szigethegység" és „dombvidék" elnevezéseket is, de a mai geográfiai nomenklatúra szerint leghelyesebb elnevezése a dombság. Északi határa Vizsolynál (itt szűkül össze legjobban a Hernád és a Szerencs-patak közötti terület), a déli pedig Gesztely és Szerencs vonalában húzható meg (itt belesimul az Alföldbe). Geomorfológiai lag hullámos-halmos alacsony dombság, melynek zártabb, erdővel fedett központi részét Monok térségében magasabb dombok (vagy alacsonyabb hegyek) alkotják. Ettől 4-5 km-rel északra - tőle különállva - található a nagy tömegű Sulyomhegy és az alig kiemelkedő Süveges-hegy, míg tőlük keletebbre néhány kisebb hegy (Bánya-hegy, Fejér-hegy, Gyűr-hegy) a Szerencs-patak jobb oldalán, Abaújszántó szomszédságában. Ezektől északra a dombság hirtelen elkeskenyedik és teljesen lapossá válik. A központi rész - még Hoffer (1926) által megállapított - öt, északi-déli irányú (valószínűleg tektonikai úton kialakult) vonulatra tagolódik, a továbbiakban mi is ehhez a felosztáshoz igazodunk. Az első (a legkeletibb) vonulat tagjai a Golop fölött emelkedő és erdővel fedett Somos, a Kővágó, az Ond fölötti Kassa-hegy, a Szerencshez tartozó Fekete-hegy, ennek déli lejtője a Berkec-tető és a szőlőművelésre befogott többi alacsonyabb dombhát, mint a György-tető és az Aranka-tető. A második vonulat - melyet a Hideg-völgy választ el az elsőtől - a Monok mellett emelkedő Szentes szép vulkáni dómjával kezdődik, s a festői - régi kőfejtések nyomaival teli - Kővágó-tetővel folytatódik, melyet a hosszan elnyúló Nyírjes követ. Ez utóbbi a dombvidék legmagasabb kiemelkedése (337 m). Hozzátartozik a Sándor-tető és a Farkas1. ábra. A Szerencsi-dombság látképe délről (fotó: Szakáll S.) A: Hosszú-hegy; Á: Kaptár-hegy; B: Ingvár; C: Pipiske; D: Meggyes; E: Lete; F: Fuló-hegy; G: Nyírjes; H: Legyesbénye, kvarcit-kőfejtő; I: Nagy-hegy Fig. 1. View of the Szerencs Hills from south (photo: S. Szakáll) A: Hosszú Hill; Á: Kaptár Hill; B: Ingvár Hill; C: Pipiske Hill; D: Meggyes; E: Lete; F: Fuló Hill; G: Nyírjes; H: Legyesbénye, quartzite quarry; I: Nagy Hill. A ABC DE