Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
hematitkéreg borítja és azt vonja be hialit (10. ábra). Minden bizonnyal szintén hematit színezi a vörös sokféle árnyalatára a Hosszú-hegyen a riolit üregeiben megjelenő opálváltozatokat is. Röntgen-pordiffraktométeres vizsgálattal bizonyítottan hematit színezi az Ingvár DK-i oldalán ismert kovás telérben az uralkodó, bordó színű jáspopált (melyet egyesek helytelenül jáspisnak neveznek). Ebben az összes vas mennyisége Fe 2 0 3-ban kifejezve: 8,83% (Takács, 1982). Hasonlóan hematit színez gyakorlatilag minden bordó, vörösesbarna kvarcitot és opált a területen (szép példái vannak ennek például a Kálvária-hegyen). Ugyanitt a vasban gazdag riolittufát ritkán vékony hematiterek járják át. Ebben fordult elő ritkaságként a hematit táblás alunitkristályok utáni pszeudomorfózaként. Ilmenit A Zsebrik dácitjában piciny táblácskák formájában figyelte meg Hoffer (1937). A Bánya-hegy dácitjában is észlelte mikroszkopikus méretű kristályait, ugyaninnen Pentelényi (1968) is említi. Magunk ilmenit összetételű, 30-80 pm-es szemcséket több kvarcitban megfigyeltünk mikroszondás vizsgálattal. Kvarc (kalcedon) A legelterjedtebb ásvány a kőzetalkotó földpátok mellett. A riolitok és riolittufák egyik uralkodó kőzetalkotója. A vulkáni utóműködés során a hidrotermás centrumokban erős kovásodás érte a terület kőzeteit. Az így létrejött kőzetek a hidrokvarcitok és gejziritek, melyek túlnyomó részben tisztán kvarcból állnak. Az elvégzett zárványvizsgálatok szerint folyadék- és gázzárványok egyaránt megtalálhatók a kvarckristályokban. A zárványvizsgálatok szerint a képződési hőmérsékletük 130-140 °C körüli lehetett. A folyadékzárványok oldatainak összetétele alkáliklorid+karbonát típusú lehetett. Az oldatok sótartalma NaCl tömeg%-ban kifejezve 1,01,5% (Garter I. szóbeli közlése). A kvarc megjelenési formái riolitokban: a kőzetben lévő kőzetalkotó kvarcon kívül a litofizás üregekben hipotermás eredetű kvarc nagy mennyiségben található. A Sulyomhegy riolitjának üregeiben 1 cm-t elérő, színtelen, zömök vagy nyúlt oszlopos kristályain a prizmán és a + és - romboéderen kívül megjelenik két trapezoéderlap. A mért formák a következők: {lOlO}, {lOll}, {30 32}, {21 32}. Ugyanitt goethittől színezve halványsárga kvarckristályok is előfordulnak, mivel azonban a legtöbbször felszíni elszíneződésről van szó, citrinnek nevezni ezeket a kristályokat nem igazán lehet. A Süveges-hegy és a Majos-hegy riolitjában kisebb méretekben, de teljesen hasonló módon található meg a hipotermás eredetű kvarc. A terület kovásodott riolitjainak üregeiben szinte kizárólag a kvarc az egyedüli üregkitöltő, azonban ezek a már epitermás viszonyok között képződött kristályok lapokban szegények. A Somoson viszonylag változatos megjelenésű, figyelemre méltóak hordó alakú kristályai (11. ábra) és japáni ikrekre emlékeztető összenövései, melyek közül a legnagyobbak elérték a 0,5 cm-t. A Hosszú-hegyen a csúcson és a keleti oldal kőfejtőiben, a kovásodott riolitban az üregkitöltő ásványok egyike a gyakoribb opál mellett. Az 1-10 mm-es kristályok nagy romboéderlapokkal határoltak és több generációban megjelennek. Itt sokszor hialit vonja be kristályait. A kvarc gyakori üregkitöltő ásvány 1-3 mm-es
