Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

állnak. Vékonycsiszolati vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hematit ezekben izometrikus szemcsék formájában hintve jelenik meg. Az achátos sávok ott sötétebbek, ahol sűrűbb a hintés és nagyobbak a szemcsék. Igen valószínű, hogy a legtöbb achátos rajzolatú képződmény magját eredetileg pirit és/vagy markazitszemcsék dúsulása alkotta, és ennek mállása okozta, hogy az oldatba kerülő vas ettől a magtól távolodva, koncentrikus zónákban ritmikusan vált ki. A hematit sokkal ritkábban dendrites rajzolatú kiválásokként is megfigyelhető egyes kvarcitokban, például a Fuló-hegyen (9. ábra). 9. ábra. Hematit dendrites kiválásai kvarcitban. Fulóhegy (HOM 12759). Képszélesség: 4 cm. (fotó: Kulcsár G.) Fig. 9. Hematite, dendritic precipitations in quartzite. FulóHill. (HOM 12759). Width of the picture: 4 cm. (photo: G. Kulcsár) 10. ábra. Hematitkérgek (fekete), kvarccal és hialittal. Hosszú-hegy. Vékonycsiszolat, IN. Képszélesség: 3 mm Fig 10. Hematite crusts (black) with quartz and hyalite. Hosszú Hill. Thin section, IN. Width of the picture: 3 mm Különösen gazdagon jelenik meg a hematit a Hosszú-hegy riolitjának üregeiben opál és kalcedon társaságában. Hoffer (1937) innen írt le hematittól vörös színű kalcedont karneolként. Megfigyelte ugyanitt 1-2 mm-es tömött erekként is. Vékonycsiszolati vizsgálataink alapján azonban azt állapítottuk meg, hogy a hematit ritkán festi egyenletes eloszlásban a kalcedont, inkább foltosán színez és többnyire halványan, tehát a karneol elnevezést legfeljebb csak egyes példányokra (inkább példányok egyes részleteire) lehet használni. A vékonycsiszolati észlelések alapján sokkal általánosabb az az eset, hogy a makroszkóposán vöröses színű kalcedon valójában azért vörös, mert felületét vékony