Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

Bevezetés és földrajzi áttekintés (Szakáll Sándor)

tető, melynek déli lejtője a Lánykő. A vonulat tagjai még a különálló, teljesen kopár Közép-hegy (gyakran szerepel a szakirodalomban Kis-hegy alakban)* és az Alföld felől különösen impozáns - Bekecs fölött emelkedő - Nagy-hegy. Az utóbbi kettőt kivéve a vonulat többi tagját sűrű erdő fedi. A harmadik vonulatot lapos nyereg köti össze a másodikkal a Nyírjes irányában. Ennek legészakibb kúpjai a Monok mellett fekvő Őr-hegy és a Szőlős-hegy. Az ettől különálló további tagok a lapos, hosszan elnyúló Falugaza-hegy, a Csörgő és a tőlük elkülönülő impozáns szabályos kúp, a Fuló-hegy (Futó-hegynek is nevezik olykor a szakirodalomban). A Falugaza-hegyet és a Csörgőt erdő fedi, a Szőlős-hegy, a Nagy-hegy és a Fuló-hegy déli lejtőit pedig egyaránt szőlőművelésre használják. A negyedik vonulat igen rövid, részei a Monok fölött emelkedő kopár Zsebrik és az erdős Meggyes. Ennek az utóbbinak az északi részét Báránykőnek is nevezik. E vonulatot a Lete nagykiterjedésű erdős háta köti össze a harmadik vonulattal. Az ötödik vonulat tagjai a Gilip-patak mentén sorakoznak két sorban. A keletit az Ingvár, a Kaptár-hegy és a szabályos kis bájos kúp, a Pipiske, a nyugatit a nagy kiterjedésű Nagyrépás, a Kisrépás és a hosszan elnyúló Hosszú-hegy alkotja. A vonulatot délről a - keleti oldalán szép riolitsziklákkal ékes - Majos-hegy zárja. A dombvidék belseje vízfolyásokban nagyon szegény, mindössze egy állandó vizű kis patakja van, a Gilip-patak. Ennek felduzzasztásával szép fekvésű kis tavat létesítettek az Ingvár tövében. A szerző címe - Address of the author: SZAKÁLL Sándor Herman Ottó Múzeum Ásványtára H-3525 Miskolc, Kossuth u. 13. E-mail: xhomin @gold.uni-miskoIc.hu *A kötetben szereplő földrajzi neveket „A Magyarország földrajzinév-tára II." (Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1980) alapján írjuk.