Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Telkibánya környékének kőzetföldtani felépítése és fejlődéstörténete (Kozák Miklós)

S. ábra A Telkibányától ÉK-re eső terület földtani szelvényei (C-D, E-F) (a MÁFI 25000-es térképeinek felhasználásával). Fig. 5. Geological profiles (C-D, E-F) of the area North-East of Telkibánya (using the MAFI maps on the scale 25,000). A szelvények jelkulcsa megegyezik a földtani térképen (2. ábrán) alkalmazottal.

/The legend of the profiles is identical with that of the geological map (Fig 2). 3. À terület kőzeteinek vázlatos ismertetése 3.1 Felső bádeni (tortonai) képződmények A terület legidősebb ismert képződményei olyan felső bádeni andezites, dácitos vulkánitok is agyagos üledékek, amelyek keletebbre, Sátoraljaújhely környékén felszínre bukkanak, azonban Telkibányánál mélyebben helyezkednek el és csak kisszámú mélyfúrásból ismertek. Peperites andezit (21) Legidősebb ismert kőzet, amelyet a telkibányai fúrások (Tb 2., Tb 9., Tb 10.) tárnak fel (lásd 5. ábra, E-F földtani szelvény). Becslés szerint a teljes vastagsága mintegy 500-600 m lehet. Ebben a tengeralatti kitörésekből származó összletben andezites anyagú hipoláva változatok és üledékkei keveredett típusaik (peperitek) találhatók, különböző módon elváltozott kifejlődésekben. Agyagos-agyagmárgás üledékek (20) ATeIkibánya-2. sz., a Nyíri-1. sz. és a Füzérkajata-2. sz. mélyfúrások harántolták. A változó, de általában kis vastagságú összlet települését (lásd 4., 5. ábra az A-B, C-D földtani szelvénye-