Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés karbonátásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

romboéderes termetű kristályok. A Radácsi-kőtől nyugatra 100 m-re, a kvarcit üregeiben mm-es sárgásfehér romboéderes kristályok. Az András-bánya alatti meddőhányón dm-es tömegek mangántartalmú sziderittel összenőve, az üregekben mm-es romboéderes kristályokkal. 3. Sziderit A terület első karbonát-ásványaként Richthofen (1861) említi az András-bányából kvarcon fennőtt apró kristályait. Ezt az adatot veszi át Tóth (1882). Később Székyné Fux (1970) a Ferdinánd-altáróból több feltárásban kimutatta. Az altárót harántoló András-telérből például nemcsak a szideritet, de annak mangánban gazdag változatát, az oligonitot is. Az 1514 m-es telérben a karbonátos erekben más karbonátokkal (ankerit, kalcit) együtt fordult elő. Agyagos telértöltelékekből mutatta ki a Ferdinándaltáróban az András-telérből és a Jószerencsét-telérből. Az altáróban kalcittal és pirittel ritmikus kiválásként is megfigyelte. A Ferdinánd-altáró hányóján gyűjtött anyagban magunk is megtaláltuk. A bontott kőzet repedéseit kalcit kérgezi, és erre vált ki 1-2 mm-es rétegben a barna színű sziderit, 5. ábra. Sziderit kéreg (világosszürke) kalcittal (sötétszürke). Ferdinánd-altáró. (Visszaszórt elektronkép) Fig. 5. Siderite crust (light gray) with calcite (dark gray). Ferdinánd adit. (Back-scattered electron image) mely mm-es méretű, romboéderes termetű fennőtt kristályokban is megfigyelhető (5. ábra). A mikroszonda elemzés benne 70-74 % FeC03-t 12-14% CaCC>3, 9-13% MgC03, és 2-3% MnC03-ot mutatott ki. Az András-bánya hányóján talált sziderit viszont magas (12-16%) MnC03-tartalmával hívja fel a figyelmet. Ez a mangántartalmú sziderit dolomittal szoros összenövésben észlelhető. A felszínen gyűjtött karbonátos telérdarabok felületén a legtöbbször mm-es Mn-oxid kéreg található, ami a karbonátok magas mangántartalmából képződik a mállás hatására. 4. Ankerit A Ferdinánd-altáró karbonátos ereiben, különösen a pirites szakaszokon említi DTA és röntgendiffraktométeres vizsgálatok alapján - Székyné Fux (1970). A Jánostelér Ferdinánd-altárói szintjén agyagos kitöltésben is kimutatta. A Kánya-hegyen